A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a fűszerpaprika termőterülete Magyarországon, az utóbbi öt évben mintegy megfeleződött. A hivatalos KSH statisztika alapján tavaly 1214 hektáron termesztették hazánkban, idén azonban mindössze 1000-1100 hektár között lehet ez a szám. Habár a Magyar Államkincstár adatai szerint 2023-ban 538 gazda igényelt támogatást fűszerpaprika termesztésre mindössze 950 hektár területen, ugyanakkor a MÁK adataiban csupán a 0,25 hektár termőterületet meghaladó földek után kapnak támogatást a gazdák, így a kis családi gazdaságok bizonyos mennyisége nincs ezekben a statisztikákban.

A termőterület rohamos csökkenésének egyik oka, hogy a gazdaságosnak tekinthető hektáronként 20-30 tonnás hozamhoz képest az átlagos terméshozam csupán 8-9 tonna körül mozgott az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számára - még szerződött árak mellett sem - sok esetben nem gazdaságos és költséghatékony a termelés. Ennek következtében rengeteg, elsősorban kisebb termelő hagy fel a fűszerpaprika termesztéssel hazánkban, így az ágazatban jelenleg egy piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe - közölte az Agrárkamara.

Magyar szuperfűszer hódít külföldön: őrület, mekkora a kereslet rá

A magyar prémium minőségű őrölt fűszerpaprika külföldön is keresett termék, de még így is sokat importálunk belőle.

Nem elég a hazai

2020-ban és 2021-ben még 15 ezer tonna körül volt a betakarított fűszerpaprika termésmennyisége Magyarországon, 2022-ben azonban ez a szám 11 ezer tonnára csökkent - tudta meg az Agrárszektor az Agrárminisztériumtól (AM). Kiemelték, tavaly az itthon megtermett mennyiséghez képest mintegy 30 százaléknyi, 3300 tonna őrölt fűszerpaprikát importáltunk, az idei adatok alapján pedig csak júniusig 1900 tonna áru érkezett külföldről. 2015 és 2022 között vizsgálva az import mennyiséget, ugyan változó értékekkel, de enyhén növekvő tendenciát mutat, 2900 és 3800 tonna között. A legtöbb fűszerpaprikát, 1650 tonnát Spanyolországból importáltunk 2022-ben, őket követte Kína, ahonnan 830 tonna érkezett, Szlovéniából pedig 330 tonna áru jött be az országba.

Keverik a magyar fűszerpaprikát az importtal

Kíváncsiak voltunk arra, miért olvasható sok fűszerpaprika csomagolásán, hogy több országból származó áru összekeverve, különböző arányban szerepel egy-egy termékben. Mint az AM-tól és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudtuk, az árra érzékeny fogyasztói kör az importból származó olcsóbb paprikát, illetve az ezek felhasználásával készült keverék termékeket is keresi, a keverés hatására ugyanis fajlagosan csökken a paprika ára. A paprikáknál gyakori a különböző termőhelyekről származó tételek keverése, főleg az eltérő minőségük miatt, éppen ezért külön rendelkezés szerepel a Magyar Élelmiszerkönyvben a termőhelyek jelölésével kapcsolatban. A fűszerpaprika-őrlemények csomagolásán fel kell tüntetni a termőhely(ek)et a főlátómezőben. Amennyiben több termőhelyről származik a felhasznált fűszerpaprika, akkor az adott termőhelyről származó fűszerpaprika mennyiségének csökkenő sorrendjében szükséges feltüntetni a termőhelyeket, egyúttal jelölve az adott termőhelyekről származó fűszerpaprika tömegszázalékban kifejezett mennyiségét is: például Magyarország (70%), Spanyolország (20%), Kína (10%).

A teljes uniós import mintegy 40 százaléka Spanyolországba fut be csöves paprika szárítmányként, döntően Kínából, ahol helyi malmokban őrlik, és kerül forgalomba főként az USA-ban, Németországban és az Egyesült Királyságban. A többi tagállam is hasonlóan jár el a kínai és kis részben perui szárítmányokkal: ezeket őrölve és a kisebb értékű helyi tételekhez keverve európai keverék termékként értékesítik.

Miért jobb a magyar, mint a külföldi fűszerpaprika?

Érdemes hangsúlyozni, hogy a legtöbb esetben hazai és import fűszerpaprika keveréket tartalmazó fogyasztói csomagolások fordulnak elő a boltok polcain, így nincs konkrét ellenőrzési adat külön a hazai és külön az import paprikák minőségére vonatkozóan. Ugyanakkor a magyar fűszerpaprika egyedülálló, jellegzetes és gazdag aromával, zamattal rendelkezik, amelynek köszönhetően különleges és magas minőséget képvisel, emellett fűszerező hatása, illetve jelentős színezőképessége szintén elismert. A legtöbb tudják, hogy a magyar fűszerpaprika két zászlós hajója a világhírű, eredetvédett szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény.

A Szegedi és Kalocsai fűszerpaprika-őrlemények földrajzi árujelzőként már évtizedek óta nemzetközi oltalmat élveznek, jelenleg uniós oltalom alatt állnak, amire a termék csomagolásán megjelenő uniós szimbólum is felhívja a fogyasztó figyelmét. Ezen termékek előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott módon és földrajzi területen történhet. Az oltalom alatt álló fűszerpaprika-őrlemények a földrajzi terület sajátosságainak és az ott felhalmozott szaktudásnak köszönhetően olyan egyedi minőségi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a termelők piaci lehetőségeit bővítik.

A magyar fűszerpaprika kiugrási lehetőségei

A NAK szerint óriási piaci lehetőségek rejlenek az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékekben, azaz hangsúlyt kell fektetni a „tömegtermékektől” való megkülönböztetésre. Mint írták, a nagyüzemben, viszonylag alacsony termelési költségek mellett előállított, összességében közepes minőségű őrlemény előállítása mellett a másik termelési irány az Európai Uniós eredetvédelemmel rendelkező, jelentős kézimunka-igénnyel termesztett és feldolgozott, legmagasabb minőséget képviselő őrlemények előállítása elsősorban a kisebb üzemek, termelői szervezetek, illetve a szoros termelői integrációban működő üzemek számára jelent alternatívát. Közölték, ezek a meghatározott fajtából és eljárással készült termékek, így például a spanyol „Pimentón de Murcia” vagy a La Vera-i füstölt őrlemény, amelyek egyértelműen elhatárolódnak akár a magyarországi, akár az afrikai, ázsiai, indiai vagy latin-amerikai ömlesztett tömegtermékektől. Megtudtuk, az Uniós eredetvédelem mellett például a spanyol fűszerpaprika termelők saját arculattal rendelkező integrációkba („Sindicato”) szerveződnek, amelyek egyben érdekvédelmi és kereskedelmi szervezetként is működnek. A termelői összefogások jelentős marketing tevékenységet is folytatnak, a termékeken az EU védjegy mellett a saját lógojuk is megtalálható. 

Hazai viszonylatban a Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény rendelkezik Európai Uniós eredetvédelemmel, azonban ezek marketingje messze elmarad a spanyol vagy a francia termékektől. Ugyanakkor Magyarországon is van példa a hosszútávon jól működő integrációra, így a fűszerpaprika őrleményt, krémeket, szószokat és pelyhet gyártó Univer-Product Zrt. számos termelőt integrál hosszú évek óta sikeresen.

Az Agrárkamara felhívta a figyelmet arra is, hogy érdemes az exportpiacainkat is bővíteni a magas hozzáadott értékű termékek esetében, hiszen a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, van kereslet a kifejezetten magyar alapanyagból készített termékek iránt. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az EU-ban a prémium termékek szegmensében a kiváló minőségű, illetve erős és hatékony termelői szervezetek és marketing stratégia által támogatott spanyol és francia fűszerpaprika őrleményekkel kell versenyezünk. Az Agrárminisztérium lapunknak kiemelte, a magyar fűszerpaprika-termelőknek akkor van esélyük kiváló minőségű termékeikkel a piacon maradni, ha megkülönböztetik magukat az európai uniós piacon komoly versenytársként megjelenő tömegárutól. Kiemelték, frissíteni kell a termékleírásokat, illetve az előállítási szabályokat a minőségi termelés érdekében. A piac folyamatosan változik, az európai és a hazai tömegtermelés kora lejárt, a fogyasztó szokások pedig megváltoztak, amit követni kell.

Az AM elmondta, a piaci igényeknek való megfelelést segítheti az új eredetvédelmi szabályozás is, amely lehetőséget ad arra is, hogy a szakma az előállítási szabályokat tartalmazó termékleírást kezelő szervezetet hozzon létre. Ez összefogást igényel, amelyhez támogatás is várható. Egy ilyen, a fűszerpaprika őrlemények előállítási szabályait kézbe vevő termelői együttműködés garantálhatja a még jobb minőségű termékeket és egyúttal fellépési lehetőséget ad azokkal szemben, akik visszaélnek a kalocsai vagy szegedi elnevezéssel. Emellett közölték, az Agrárminisztérium ez év őszén hozza nyilvánosságra a következő egy-másfél év pályázati menetrendjét. Jó hír a kertészeti ágazatnak, hogy az alapanyag termeléstől egészen a feldolgozásig - így az őrleménykészítés, szárítás technológiai hátteréhez, a csomagolástechnológia megújításához is - a szükséges beruházásokhoz segítséget adnak ezek a támogatások.

Nem minden fenékig tejfel a magyar fűszerpaprika-termelők háza táján

A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt tíz évben mintegy megkétszereződött, így a teljes költség akár az 5 millió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de termőterület gyommentesítése is számottevő költséget, hektáronként körülbelül 500 ezer forintot jelent. Habár a magas termelési költségek ugyan kiemelt pénzügyi kockázatot jelentenek, azonban a fűszerpaprika felvásárlási ára - sok más kultúrával ellentétben - a költségek emelkedésével párhuzamosan növekedett - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Hozzátették, a magas termelési költségek miatt egyrészt csakis az intenzív - akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi - termesztés tekinthető kifizetődőnek, másrészt elengedhetetlen a termelési költségek pontos monitorozása és tervezése, illetve - mivel a legapróbb technológiai hibák vagy hibás döntések számottevő terméscsökkenést okoznak a szakmailag felkészült és pontos üzemvezetés. 

A termelés költség-jövedelem paramétereink optimalizálásán túl a klímaváltozásból fakadó új kihívások is megfelelő válaszokra várnak, így pl. a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás is számottevő stresszt jelentenek a növények számára, így számottevően befolyásolják a terméshozamot. Ezen túl az egyre gyakoribb jégeső, illetve a vihar formájában jelentkező, monszunszerű csapadék is egyre gyakrabban okoz jelentős károkat. Mindezek alapján - különösen a magasabb hozzáadott értéket képviselő, prémium termékek alapanyag előállítása során lehet indokolt a hideghajtatás felé történő elmozdulás.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Bugány János