Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az élelmiszer-hamisítás bár globális probléma, egyes országokat jóval komolyabb mértékben érint, mint másokat. Magyarország ebből a szempontból szerencsés, de azért nálunk is akadnak időnként hamisítási botrányok. Igaz, nálunk a legtöbb élelmiszer-hamisítási ügyben ugyanis a lejárati idő manipulálása, az átcímkézés jellemző. Ennél azonban jóval veszélyesebb hamisítási módszerek is vannak, olyanok is, amik komoly egészségügyi károkat is okozhatnak egy embernek. A Pénzcentrum cikkében bemutatja, melyek ezek és sorra veszi a világ legtöbbet hamisított élelmiszereit is az olíva olajtól a mézen át a gyümölcslevekig.
Eltérő módszerek
Az élelmiszer-hamisítás fő célja az élelmiszerek minőségének megváltoztatásával gazdasági előnyt szerezni. Ez pedig rengetegféleképpen lehet megtenni, ám az ilyen műveletek során leggyakoribb, ha egy gyengébb minőségű vagy kevésbé értékes élelmiszerrel helyettesítenek amúgy prémium minőségűként eladott terméket.
A súlyosabb hamisítási ügyek azonban ennél sokkal meredekebbek, különféle kemikáliákkal, hozzáadott anyagokkal való machinációk tartozhatnak ide. Ezek segítségével megváltoztathatják a termék szerkezetét, küllemét, ízét. Mindezt azért, hogy a gyártási költségek csökkentésével extra profit maradjon a zsebekben.
Ahol pedig ennyire sok pénz forog kockán, ott nem meglepő, hogy világszintű problémává növi ki magát hamisítás. Ekképpen az élelmiszer-hamisítás világszerte és sokféleképpen fordul elő, és potenciálisan szinte minden élelmiszert érinthet.
Amellett pedig, hogy a hamisítás nemcsak jelentős gazdasági problémát jelent, súlyos egészségügyi problémákat is okozhat a fogyasztók számára.
Éppen ezért a hamisítás észlelése alapvető követelmény lenne a hatóságok részéről, és bár a kifinomult laboratóriumi technikák pontosak, precízek és megbízhatóak, mégis költségesek és időigényesek.
Indiában az élelmiszerek harmadát érinti
Az élelmiszer-hamisítási biznisz bár globális, egyáltalán nem ugyanolyan mértékben érinti az egyes országokat. Friss statisztikák szerint a világban Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet. Utóbbi ország esetében pedig egészen friss adataink vannak arról is, nemhogy csökkenne az idő elteltével a hamisított élelmiszerek súlya, hanem növekszik.
A világ legnépesebb országában ugyanis míg 2012-2013 között az élelmiszerek 15 százalékát érintette hamisítás, addig 2018-2019-ben ez a szám már 28 százalék volt, azaz csaknem az élelmiszerek egyharmadát hamisították.
Mosószeres tej, mérgező jégkrém
Az egyik leghamisítottabb élelmiszer például a tej, amit desztillált vízzel, különféle mosószerekkel, zsírral és még karbamiddal is hamisítottak. Ilyen termékekben kimutatták kréta, de marónátron jelenlétét is. Nem meglepő, hogy az ilyen „tejek” súlyos egészségügyi problémákat okoznak. Indiában azonban igencsak túlhamisított termék a tea és a kávé is. Mivel az országban ezek a legfogyasztottabb italok, egyértelmű, hogy óriási profit remélhető a csalárdságból.
Nem árt azonban Indiában óvakodni a nagyon fényes zöldségektől is, a zöldségek hamisítása ugyanis régóta ismert. A különböző színű és állagú zöldségeket gyakran különböző színezékekkel és anyagokkal színezik.
Ezeket a zöldségeket többnyire malachitzölddel hamisítják, egy kémiai festékkel, amelyről ismert, hogy rákkeltő. De a gyümölcsökben és zöldségekben gyakran előforduló egyéb hamisítószerek között található oxitocin szaharin, viasz, kalcium-karbid és réz-szulfát is.
A sort persze India esetében, ahol tényleg kifejezetten súlyos a helyzet, még hosszasan lehetne folytatni. Magas ára miatt például a mézet is előszeretettel hamisítják, általában melaszcukorral, hogy ezzel is növeljék az eladható mennyiséget. Az Újdelhiben található Tudományos és Környezetvédelmi Központ tanulmánya szerint az országban forgalmazott mézmárkák többsége változó mennyiségű antibiotikumot tartalmaz, és fogyasztásuk idővel antibiotikum-rezisztenciát válthat ki, vérrel kapcsolatos betegségekhez és májkárosodáshoz vezethet.
De Indiában még a mézen túl is van horror. A jégkrémeket gyakran hamisítják például etil-acetát, butanallálal, amil-acetáttal, és egyéb mérgező anyagokkal, amiknek fogyasztása súlyos szövődményeket okozhat a tüdőben, vesében és a szívben is.
A hamisítás során a fagylaltokat rendkívül hideg kamrákban gyártják, ahol a zsír megkeményedik, majd hozzáadják a rengeteg adalékanyagot. Ezen kívül gyakran használnak egyfajta gumit is a készítés során, amit állati részekből például farokból, orrból, tőgyből forralás segítségével nyernek ki.
Idehaza jó a helyzet
Magyarországon szerencsére ennél lényegesen jobb a helyzet: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Pénzcentrumnak küldött válaszaiból az derül ki, hogy Magyarországon nem határozható meg a hamisítással érintett élelmiszerek köre olyan egzakt módon, mint esetleg más államokban.
Kiderült ugyanakkor az is, hogy hazánkban a legjellemzőbb hamisítás a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő jogtalan meghosszabbítása.
Ez egyébként az egyik legegyszerűbb hamisítás mind közül, hiszen maga a kivitelezés sokszor pofonegyszerű. E téren az egyik legegyszerűbb megoldás például a filctollal való minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő átírása, de a legprofibbak már címkéző gépekkel is dolgoznak. A Nébih azt is közölte, hogy az élelmiszer-hamisítás felderítésében a nagy látencia okoz leginkább nehézséget, hiszen a „bizonyítékot” a fogyasztók megveszik és általában rövid időn belül el is fogyasztják.
A hatóság tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az élelmiszer-hamisítás tendenciája nem változott az utóbbi időben. Sokkal inkább jellemzőek azonban egyéb jogsértések, élelmiszerhigiéniai vagy nyomonkövetési hiányosságok. Általánosságban kijelenthető, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak.