Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ma már Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása, vagyis egy zöld A-tól piros E-ig terjedő betű- és színskálából áll - írja a G7. Intuitív módon rögtön érezhetjük, hogy a zöld A lehet valamilyen szempontból a legjobb élelmiszer, a piros E-t pedig talán csak módjával lenne célszerű fogyasztani. A Nutri-score azt mutatja meg, hogy ha megfelelő súlyozással mérlegre tennénk a termékben lévő általánosságban inkább kedvező hatásúnak tartott (zöldség-gyümölcs, rosttartalom, fehérjék), illetve az általánosságban inkább kedvezőtlen hatásúnak tartott (telített zsír, cukor, só) összetevőket, akkor merre és milyen mértékben billen a mérleg nyelve. Az A besorolású termékben is lehet kedvezőtlennek tartott összetevő, de az E kategóriásban is lehet kedvezőnek tartott elem. A besorolás csak arra utal, hogy a szakmai pontozás alapján melyik rész, a pozitív vagy a negatív van többségben, és mekkora ez a többség.
A rendszer egyelőre önkéntes alapon működik, de az élelmiszeripar pár nagy, meghatározó szereplője is használja. Magyarországon elsősorban a Nestlé, a Danone és a Pepsi termékein találkozni vele, az élelmiszerláncok közül pedig az Aldi, a Lidl és az Auchan kezdte el bevezetni a saját márkás termékein.
A fogyasztók tájékozódását segítheti egy másik, tudományos alapokra helyezett élelmiszer-besorolási rendszer, a NOVA, amelynek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol rövidítése alapján upf) beazonosítása. Az upf három alapon nyugszik: az összetevőkön, a készítési módszereken és a gazdasági szempontokon.
Kiindulási alapja, hogy az üzleti célokat legtöbbször csak úgy lehet elérni, ha ipari adalékokat használnak a gyártásnál, tipikusan tartósítószert, színezéket, állományjavítót vagy ízfokozót. Az upf elsősorban attól lesz upf, hogy az összetevőt annak érdekében és olyan eljárással használják, hogy nagyobb fogyasztásra ösztönözze a vásárlót. Ez lehet akár természetes anyag is, ezúttal nem az a lényeg, hogy a szintetikus összetevőkre hívják fel a figyelmet, hanem a célt azonosítsák: egy olyan manipulálást, amely többletfogyasztásra sarkall. Tipikus példa: a házi kenyér nem upf, de a tömegtermelésű bolti kenyerek nagy része általában az, hiszen ezek sok ipari adalékanyagot tartalmaznak, általában azért, hogy gyorsan elkészíthetők legyenek és tartósak is maradjanak. A natúr joghurt nem upf, de az ízesített többnyire igen.