Nem zárult, hanem nőtt az olló a kiskereskedelmi árak és az ipari termelői árak (vagyis átadási árak) között - mondta Nobilis Márton, az agrártárca élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzet-nek adott nyilatkozatában. Az államtitkár úgy látja, hogy növekedett az importtermékek aránya a boltokban, így a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újra vizsgálja a hazai kiskereskedelemben levő magyar termékek arányát.

Most indult a Nébih vizsgálata, a szervezet kétévente elemzi az import- és a magyar termékek arányát. Mi úgy látjuk, hogy az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a saját márkás (nem itthon gyártott) termékek aránya. Annak, hogy ez a helyzet - a multik polcain a hazai termékek alacsony aránya - előállt, az elsődleges oka a hazai élelmiszer-feldolgozás átgondolatlan, '90-es évekbeli privatizációja. Ezen kívül óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát. A legutóbbi felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a multik tíz százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. Ez egy jelentős arányváltás, ezért is kértem a multik képviselőitől, hogy ezen a tendencián lehetőség szerint változtassanak

- közölte Nobilis Márton.

Új jelölések vannak a magyar élelmiszereken: ezt jó, ha mindenki tudja róluk

Egyre több terméken jelenik meg már Magyarországon is az úgynevezett Nutri-Score jelölés.

Tény, hogy az importtermékek piacot növelnek, ami versenyhelyzetet teremt, ez pedig elősegítheti az infláció csökkenését. De az élelmiszer-infláció csökkenése enélkül is elérhető. Az infláció csúcsán az élelmiszeripar átadási árai átlépték az 50-60 százalékos növekedést, amelyet az élelmiszer-kereskedők (nem azonnal ugyan) átvettek és érvényesítették a kiskereskedelmi árakban. Ezt követően ütemesen csökkent az átadási árak növekedése. Ma az ipari termelői árak 6 százalék körüli növekedést mutatnak, míg az élelmiszer-kiskereskedelmi árak még mindig 15 százalék felett voltak - mondta.

Ha abból indulunk ki, hogy az infláció csúcsán igazodtak az átadási árakhoz, akkor most is ezt kellene tenniük. Mivel úgy érzékeljük, hogy a kiskereskedelem sokkal lassabban követi ezt a folyamatot, azt kell mondjam, hogy kamatos kamattal kapják vissza az akkor megnövekedett költségeiket. A kereskedelmi láncoknak a tartós árcsökkentéssel kellene igazodniuk a fogyasztás ösztönzéséhez. Az a meglátásom, hogy az ipari átadási és kiskereskedelmi árak alakulása között nem záródott, hanem nyílt az olló

- fogalmazott az államtitkár.

Nobilis Márton rámutatott arra is, hogy nincsen olyan szabályozás arra vonatkozólag milyen arányban kell a magyar és importtermékeket megjeleníteni a boltokban. Ám hangsúlyozta, a magyar feldolgozóipar sem a hazai alapanyagok felhasználásáról híres.

A multik ma a magasan feldolgozott termékek alapanyagát 87–90 százalékban importálják, míg 2010-ben ez az arány 53-61 százalékon állt. Természetesen a kormányzat számára is világos, hogy ezen a területen javítani kell, kutatás-fejlesztési, beruházási ösztönzésekkel, pályázatok kiírásával. Mindez előremozdíthatja a hazai alapanyagot előállító ágazat fejlődését és lehetőséget biztosít a magyar alapanyagok felhasználásának növeléséhez

Fokozott ellenőrzést rendeltek el itthon: sokakra lecsaphat most a hatóság

Október 16-tól indul az első őszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés Magyarországon.

Arra számítok, hogy hamarosan újra növekedni fog a fogyasztás. Az pedig biztos, hogy a reálbérek újbóli növekedésével ismét megindulhat az élelmiszer-kereskedelmi forgalom növekedése

- jegyezte meg az államtitkár.