Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár évek óta egyre csökkenő területen folyt a cukorrépa termesztése Magyarországon, a 2022-es mélypontot követően idén jelentős, 60%-os növekedés volt megfigyelhető a termőterület tekintetében. A tavalyi 8621 hektáros termőterület idén 13651 hektárra nőtt, bár valójában még ennél is nagyobb területen, 14642 hektáron foglalkoznak cukorrépával a magyar termelők - mondta el az Agrárszektornak Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. A szakember hozzátette, hogy ez a majdnem ezer hektárnyi különbség a két adat közül abból fakad, hogy ezen a területen évek óta horvátországi feldolgozásra termelnek.
Milyen lesz az idei termés?
Dorogi Árpád kérdésünkre kifejtette, hogy az idei termés a tavalyinál lényegesen jobb lesz, a földek több csapadékhoz jutottak, de a tavalyi aszály következtében az alföldi, különösen a dél-alföldi területeken ebben az évben is legyengült a cukorrépa, és megtámadta a makrofomina, alulról induló gyökérrothadást okozva. Ennek következtében a cukorrépa előbb „gumis”-sá válik, majd megbarnul és elrohad, nem lehet belőle cukrot kinyerni. A CTOSZ elnöke elmondta, hogy több mint 1000 hektár károsodott, erről a területről nem lehet termésre számítani. Az idei termés pontos mennyiségét még nem lehet tudni, de az már most látszik, hogy a hektáronkénti átlagtermés 60 tonna fölött lesz. A szakember szerint idén a kaposvári cukorgyárban hazai termelésű cukorrépából mintegy 120 ezer tonnányi kristálycukrot állíthatnak elő, ami kétszerese lesz a tavalyinak.
Mivel a hazai szükséglet 280-300 ezer tonna között mozog, így elmondható, hogy az idei termés a hazai fogyasztás 40%-át fedezheti. Ez a későbbiekben, jó logisztikával, jó szervezéssel és a technológia korszerűsítésével az 50%-ot is elérheti
- emelte ki Dorogi Árpád.
Ehhez azonban az kell, hogy a nyersanyagot megfelelő áron vásárolják meg a termelőktől, hogy az ő költségeik is rendezve legyenek. A cukorrépa ára pedig erősen kötődik a cukoréhoz, ha az magas, akkor az árak fedezik a termelési költségeket. Ez korábban nem így volt, ezért csökkent a megelőző években a termőterület - tette hozzá a CTOSZ elnöke.
Probléma lehet-e az ukrán cukor beáramlása Magyarországra?
Dorogi Árpád az ukrán cukor jelenléte és engedélyezése kapcsán elmondta, hogy gyengíti az ágazati szereplők pozícióit, ami árcsökkenést is okozhat. Ez pedig sem a gyártók, sem pedig a fogyasztók szempontjából nem kedvező hosszú távon. Az ágazatot tönkreteheti, ha az olcsóbban és nem az uniós normáknak megfelelően termesztett cukorrépa és előállított cukor megjelenik a piacon, és a fogyasztók érdekeit se szolgálja, ha az ilyen nem kellőképpen ellenőrzött előállítású cukor kerül a boltokba. A szakember szerint a cukor tekintetében most egyensúly van a világpiacon és az európai piacon, és az ukrán cukornak is megvan a helye, de nem az Európai Unió keleti felében, mert ott komoly zavarokat idézhet elő a piacokban.
Mi várható a következő időszakban?
A cukorárakat illetően Dorogi Árpád rámutatott, hogy mivel jelenleg egyensúly van a termelésben és fogyasztásban, ezért tartósan magasan kell, hogy maradjanak a cukorárak, mert megnövekedtek az előállítási költségek. A gyárnak drága a nyersanyag, a termelőnek az előállítás, és erre jönnek még rá bizonyos logisztikai költségek.
Az ársapka a kristálycukor árát megvédte, de azóta az igazodott a költségekhez. És ha egy piacon egyensúly van, akkor a költségekre épülő árak tudnak érvényesülni. Ez vélhetően a következő években is így fog maradni
- mondta Dorogi Árpád.
A CTOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a megelőző években egy abnormális helyzetben volt az ágazat, ugyanis a cukor értékesítési ára az önköltségi szint alatt volt, mert túlkínálat volt a piacon. Ebből kifolyólag az elmúlt 3 évben több mint 10 gyárat be kellett zárni Európában. Most azonban a magas árak az ágazat megerősödését hozhatják magukkal, ráadásul az üzemanyagok magas ára miatt Brazíliának megéri a cukornádjából bioetanolt előállítani, ami azt jelenti, hogy jelenleg kevesebb cukrot állítanak elő a világpiacra - mondta Dorogi Árpád.