A közelmúltban ismét rizsválságtól lehetett tartani a világban. A probléma gyökere most az, hogy az indiai kormány tavaly exportkorlátozásokat vezetett be a törmelékrizsre. Ez a rizs olcsó fajtája, amelyet elsősorban a szegényebb országok importálnak - olvasható az Economx oldalán. Július végén aztán az ország tovább szigorított, betiltották a nem basmati típusú fehér rizs kivitelét is. Augusztusban pedig minimális eladási árat vezettek be a basmati rizsre is, míg az előgőzölt rizsre 20%-os vámot vetettek ki - idézte fel a Financial Times is. A problémáról az Agrárszektor is beszámolt.

Ahogy arra számítani is lehetett, az indiai tilalmak pánikszerű vásárlásokba torkolltak, leginkább az ázsiai és észak-amerikai fogyasztók körében. Ezzel kapcsolatban Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője kifejtette, hogy a rizs egy olyan alapvető, globális élelmiszer, amelyből a termés mintegy 10%-a kerül a világpiacra. Jelentőségét növeli, hogy a fejlődő országok jelentős részében alapvető élelmiszer, árának emelkedése közvetlenül növeli az éhezők számát. Az export 40%-át India tartja kezében.

Mivel a közelmúltban egyes országokra vonatkozóan India feloldotta a korlátozásokat, a piacok kezdenek megnyugodni, a szigorításokra visszavezethető áremelkedések korrigálnak. Az aggodalmak azonban akkor fognak csak elmúlni, ha a korlátozásokat teljes egészében feloldják

- tette hozzá Fórián Zoltán.

A szakértő leszögezte, az indiai kormány egyértelműen az élelmiszerárak emelkedésének akar gátat vetni az intézkedéssel. Ez persze annak fényében különösen nem tekinthető meglepő törekvésnek, hogy az ország választások előtt áll. Egyébként nem ez az első alkalom, amikor India korlátozza a rizskivitelt, és Fórián Zoltán szerint ezeket az intézkedéseket jellemzően nem tartja fenn huzamosabb ideig az országvezetés.

Megismétlődhet a 2008-as rizsválság?

Egyes elemzők jelezték, attól tartanak, hogy ha India fenntartja a jelenlegi korlátozásokat, akkor megismétlődhetnek a 2008-as események. Ekkor ugyanis a protekcionista politika hat hónap alatt megháromszorozta a rizs árát, ami zavargásokat szított Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában és a Karib-térségben is. Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője szerint azonban ezúttal nem kell hasonló válsághelyzet kialakulásától tartani. Mint mondta,

korábban volt példa arra, hogy egy ilyen exporttilalomra a többi exportőr ország is csatlakozott, ami globális válságot idézett elő. Úgy tűnik, hogy ez most nem történt meg, ami szintén a korrekció reményével kecsegtet.

A klímaváltozás komoly problémákat okozhat

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a globális rizskérdés meg lenne oldva. Az agrárszakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy beszélni kell arról is, ami arra sarkallta Indiát, hogy bevezesse az aktuális korlátozásokat.

Nemcsak India, hanem az egész térség, sőt Európa déli része is a rizstermelés zsugorodásával szembesül a klímaváltozás miatt. 2022 szeptemberében kezdődött komolyabb áremelkedés a rizspiacon, főleg az indiai, thai és vietnámi rizs vonatkozásában. Az aszályok és árvizek gyakoribbá válása mellé az ukrajnai konfliktus műtrágyapiaci hatásai is felzárkóztak

- mondta Fórián Zoltán.

A rizs iránti kereslet a népesség emelkedésével párhuzamosan növekszik, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Bár a növény termesztése évről-évre új rekordokat ér el, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak. Ez önmagában is erős alapot ad az árak emelkedéséhez, de mivel a klímaváltozások miatti termelési nehézségek is fokozódnak, túltermelésre egyre kevesebb az esély - magyarázta a szakember.

Magyarország számára nem India a kulcskérdés rizsszempontból

Magyarország a rizst illetően a legkevésbé sem tekinthető önellátónak, az ország rizsellátása azonban nem a globális export 40%-áért felelős Indiától függ. Tavaly a magyar import 31%-a Európa legnagyobb rizstermelőjétől, Olaszországból érkezett. E mögött nemcsak az van, hogy Olaszországhoz köthető az Európai Unió rizstermelésének fele, hanem az is, hogy az odafelé búzát szállító kamionok jellemzően rizst hoznak visszafelé. A tendencia azonban az, hogy az oda irányuló magyar búzakivitel visszaesett, miközben az olasz rizstermelés is vészesen csökken - mondta el az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Mivel a rizstermelés Olaszország északi régióiban történik, a térséget évről-évre egyre erősebben sújtó aszály miatt a rizsterület gyorsuló ütemben zsugorodik. A másik közel 20-20%-ot tavaly Görögországból és Szlovákiából hoztuk be. A többi beszállítási irány e háromhoz képest már sokkal kisebb

- ismertette Fórián Zoltán.

A szakértő szerint kétség sem fér ahhoz, hogy a hazai termelésnek komoly hagyománya és szakmai színvonala van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a hazai szakemberek az árasztás nélküli technológiával elérték, hogy megfelezzék a rizstermelés vízigényét. Az elmúlt három évben azonban a termőterület egyre csökkent.

Tavaly Magyarországon 2325 hektáron zajlott a rizstermelés, és mintegy 10 ezer tonnás terményben realizálódott. Fórián Zoltán szerint ez az exporttal kiegészülve 82 ezer tonnás belföldi kínálatot eredményezett. Az egy főre vetített éves rizsfogyasztás pedig 6,5 kilogramm volt.