Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egy német cég újszerű ötlettel próbálja megújítani az édességek piacát: vegán és kakaómentes alapanyagokból állítottak elő csokoládét, ami ráadásul olcsóbb, mint az igazi. A 2021-ben indult céget egy testvérpár indította, Dr. Sara és Dr. Maximilian Marquart. A cég 2021-ben hatmillió dolláros magvető befektetéssel indult, most pedig az első kockázati tőkebefektető körben (Series A) 15,4 millió dollárt sikerült bevonniuk, és olyan vállalati partnereik vannak, mint a Lindt vagy a Lufthansa - számolt be nemrég a Techcrunch.
Drága kakaó helyett európai alapanyagok
A testvérpár mindkét tagja mérnöki háttérrel rendelkezik, Maximilian anyagmérnök, Sara pedig élelmiszervegyész, akinek ráadásul az ízanyagok előállítása a specialitása. A kakaómentes vagy éppen a vegán csokoládé gondolata nem tőlük származik, már vannak fenntartható és technológiaintenzív ötletek a kakaótermelés kiváltására. Ilyen például a California Cultured, egy san francisco-i startup, ami laborban növesztett kakaóból gyárt csokit.
A Planet A azonban mesterséges alapanyagok helyett inkább természetes összetevőkhöz fordult. A müncheni székhelyű startup napraforgót és zabot használ fel, illetve más élelmiszergyártási folyamatokból megmaradt melléktermékeket. Ezeket aztán saját nemesítésű mikrobaktérium-kultúrájukat használva fermentálják. A testvérpár több, mint száz alapanyagot tesztelt, és arra jutottak, hogy végső soron a fogyasztók által közkedvelt csokoládéíz a fermentációból, a pörkölésből, és a hozzáadott alapanyagokból, nem pedig magából a kakaóbabból származik. Sara Marquet a Siftednek elmondta, hogy a helyi és más európai országokból beszerzett alapanyagaik érlelését majdnem pont ugyanúgy végzik, mint ahogy azt a hagyományos csokoládé gyártásához a kakaóbabbal is csinálják. Az egyetlen kivétel, hogy a kakaóbabot a szabadban, kupacokba hordva, banánlevelekkel lefedve érlelik a gazdák.
A cég kakaómentes csokoládéját ChoViva néven forgalmazzák, aminek ráadásul többféle ízváltozata is van, félédes, „tejcsokoládé” és fehércsokoládé változatát fejlesztették ki. A cég elmondása szerint gyakorlatilag mindenre lehet használni a terméküket, amire a csokoládét lehet, desszertként fogyasztáson kívül fagylaltkészítéshez és süteménysütéshez is jó, és ráadásul, 30 százalékkal kevesebb cukor van benne.
A 2021-ben alapított Planet A-nek mára ötven alkalmazottja van, és a mostani befektetési körben azt próbálják elérni, hogy a kakaóvajat és pálmaolajat helyettesítő, alternatív, fenntartható összetevőik gyártását technológiailag ipari szintre tudják elérni. Azonban egyelőre a boltok polcain nem valószínű, hogy a sütőpor mellett megtaláljuk a napraforgó-zabcsokit, a cég ugyanis magát nem csokoládégyártónak, hanem alapanyag-beszállítónak tartja, és B2B (business-to-business) üzleti modellben működve másoknak szállít be. A tőkebefektetési kört követően a startup most gyors bővítést akar elérni, és nemzetközi piacra is ki akar lépni, elsődlegesen az Egyesült Királyságot és más európai országokat, másrészt az Egyesült Államokat, valamint az ázsiai piacokat célba véve.
Fenntarthatóbb édességek, fenntarthatóbb alapanyagokból?
A cég a kisebb környezeti káros hatásokat tudásalapú és technológiaintenzív megoldásokkal elérni kívánó startupok közé tartozik. Az élelmiszeripar reformja náluk központi kérdés volt már a fermentációs technológia kifejlesztésénél. Az alapítók elmondták, hogy a cég neve is ezt tükrözi: Planet A, (avagy A-bolygó), azt sugallva, hogy nincsen B-terv, és „nincs másik bolygónk”. Sara Marquart a Siftednek beszélt a cégük ambíciózus céljairól is, amik között szerepel az is, hogy a csokoládé élelmiszerláncnak egy második ellátó forrást biztosítsanak a kakaótermesztésen kívül. Elvégre csak Ghánában, ami az egyik legnagyobb kakaótermelő ország, 2000 és 2021 között 1,4 millió hektár erdőt vágtak ki. Ráadásul a kakaó termesztése egyre drágább is, a mostani drágulással 46 éves árrekord dőlt meg a világpiacon.
Arról az Agrárszektoron nemrég számoltunk be, hogy Nigériában például illegális kakaóültetvényeket találtak védett természetvédelmi területeken, Elefántcsontpart és az EU között pedig oda-vissza megy a kötélhúzás az Unió új erdőirtásról szóló rendelete (EUDR) kritériumai szerinti megfeleltetésről.
A Planet A alapítói tehát olcsóbb, etikus és fenntartható csokoládét szeretnének gyártani. Az elmondásuk szerint a ChoViva 90 százalékkal kevesebb széndioxidot termel az előálllítása alatt, mint a hagyományos kakaóból készült csokoládé, és Sara Marquart saját számítása szerint, ha a világ csokoládéiparában a felhasznált kakaónak csak 5 százalékát helyettesítenék az ő termékükkel, akkor azzal annyi széndioxid-kibocsátást sprórolnának meg, ami kétmillió autó kibocsátásának felel meg.
Itthon is van kereslet a vegánra, a fenntartható termékekre pedig még inkább
Itthon az édességkereskedelem évente 230 milliárd forintot tesz ki, amiből 7-8 milliárd csak a karácsonyi, és 5 milliárd a húsvéti forgalom. Hogy mennyi vegán csokoládét esznek a magyarok, arra egyelőre nincs külön elérhető statisztika, bár pár éve érkeztek róla hírek, hogy a vegán Lindt illetve a vegán KitKat már megjelent a hazai piacon is. Otthoni készítésű édességek és sütemények tekintetében pedig rengeteg ötlettel szolgálnak az online vegán közösségek, farsangi fánktól a gombás batyuig.
Arról 2022-ben jelent meg kutatás, hogy a vegetarianizmus illetve a vegán étrend mennyire elterjedt itthon. Ezek szerint a fogyasztók 9 százaléka nagyobb arányban növényi étrendet követ, 2 százalék vegetariánus, és csak 1 százalékot tettek ki a teljesen vegán étrendet követők. Azonban a kakaómentes csokoládét kifejlesztő német testvérpár fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásaiben valószínűleg sok magyar is osztozik. Tavaly a GWI 52 országot lefedő fogyasztói magatartás-vizsgálataból az derült ki, hogy a vállalatoktól a környezettudatosságot az európai fogyasztóknak átlagban 43 százaléka várja el, ez a magyar fogyasztók közt azonban 48 százalék.