Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csíráztatásra csak kifejezetten az erre szánt vagy megbízható forrásból származó, esetleg magunk szárította, friss, egészséges magok használhatók fel. A csávázott mezőgazdasági vetőmagok étkezési célra nem alkalmasak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Csíráztatás előtt el kell távolítani a hibás szemeket, mert azok nem csíráznak ki.
A nyugalmi állapotban lévő magvakban az enzimgátlók megakadályozzák, hogy a magvak idő előtt kicsírázzanak, melyek - fogyasztásukkor - az emészthetőségüket, a tápanyagaik felszívódását is gátolják. Általánosan ismert, hogy a csírázó magokban a csírázás megkezdésekor a tárolt tápanyagok felhasználásával indul meg a csírázás folyamata. A tartalék tápanyagok mobilizálásához előbb a szükséges enzimek indukálódnak vagy szintetizálódnak, melyek segítségével azután megindul a csíranövények fejlődése. A len-, napraforgó-, repce-, szója stb. magokban 35-45% olaj és 15-20% fehérje adja a tartalék tápanyagok legnagyobb részét.
Értékes, biológiailag aktív anyagok is keletkeznek a csíráztatás során, amelyek főként az antioxidáns folyamatokban vesznek részt. A lenmag a hihetetlen hatóanyagai mellett tele van antioxidánsokkal is, így fogyasztása hozzájárul az öregedési folyamatok csökkentéséhez, a hormon egyensúlyhoz, a sejtek egészségéhez, a bélben található probiotikumok növekedéséhez. A csíráztatott lenmag rendszeres fogyasztása csökkentheti a megfázásos, influenzás megbetegedések számát és enyhítheti lefolyásukat.