Az élelmiszeriparban meglátásom szerint kettős hangulat uralkodik, de alapvetően pozitív a légkör és a várakozások is. A belföldi kereslet az inflációs sokk után láthatóan élénkül, már 2023 végén is növekedést mértek év/év alapon az élelmiszer-kiskereskedelemben, ez a folyamat azóta is kitart. A kereslet helyreállításában a legfontosabb tényező a reálbérek alakulása, amely ismét növekvő pályára állt. Ennek hamarosan már nemcsak a statisztikákban, hanem a saját bőrünkön is érezzük majd a hatását.

Új élelmiszerek tarolhatják le a boltokat: nem is hinnéd, miből készülnek

Egyre szélesebb körben nyújtanak alternatívát a húsfélékkel szemben a hüvelyesek itthon.

Giczi Gergely kitért arra is, hogy az inflációs krízis előtti keresleti szint várhatóan 1-2 éven belül visszaállhat. A látótávolság azonban rendkívül kicsi a mai világgazdasági környezetben, ennek okán nem csupán az ehhez hasonló jóslatok, de maga az üzleti tervezés is hatalmas kihívás. A kereslet alakulásán túl azonban van még egy fontos tényező, ami pozitív várakozásokat eredményez a szektorban: elindultak azok a pályázati felhívások, amelyek az első elemei a várhatóan összesen 7-800 milliárdos fejlesztési forrásnak, ami rendkívüli mértékben járulhat hozzá a magyar élelmiszeripar versenyképességéhez. Ez a forrásmennyiség azt jelenti, hogy az elkövetkező 5-6 évben valahol 1500-2000 milliárd forint közötti fejlesztés valósulhat meg a szektorban, aminek érdemi hatékonyságnövekedés lesz a következménye, ami miatt új piaci lehetőségek nyílnak majd a hazai gyártók számára belföldön és külföldön egyaránt. Összességében tehát nem könnyű éven van túl az ágazat, várható középtávon egyfajta konszolidáció, további koncentráció, de a fejlesztésekkel együtt ez érdemi lökést adhat a hazai cégek versenyképességének, ezáltal pedig exportjának is.

Mekkora gondot jelentenek valójában az állatbetegségek?

Véleményem szerint az érintett ágazatok - sertés- és baromfi szektort - ezt amennyire lehet, beárazták a saját kockázataik között a működésükbe. A sertéspestis jelenléte a hazai vaddisznó állományban azért különösen fájdalmas, mert rendkívül szépen kiépültek a távol-keleti exportpiacaink, Japánban, Dél-Koreában, Hongkongban és bizony egyre jobban néztünk ki Kínában is, a betegség miatt azonban gyakorlatilag ellehetetlenült a szállítás.

A húsvét és a ramadán is segített a hazai bárányexporton

A keresztény és a muszlim ünnep egybeesése keresleti piacot és magas bárányárakat hozott, de az ágazat problémái továbbra is makacsul jelen vannak.

Giczi Gergely hozzátette, néhány európai - elsősorban nyugat-európai - ország pedig komoly versenytárs a közép-európai piacokon is, de az elmúlt évek hullámzása most megnyugodni látszik, a sertéstartás ismét nyereségesen képes működni. Bíznak benne, hogy ez tartós folyamatnak bizonyul. A madárinfluenza pedig úgyszintén velünk élő jelenség, a vándorló madarak vissza-visszahozzák a betegséget, amely elsősorban lokálisan, de ott akár végzetes kárt is képes okozni egy-egy állományban, akár gazdaságban. A baromfiipar eredményei viszont tartósan szépek, exportja is fejlődik, egy jó erőben lévő ágazatról van szó. Fentieken túl e tekintetben egyéb kockázatot az idei évre nem látni.

Mennyire erős jelenleg az élelmiszerexportunk?

Mint megtudtuk, Magyarország nem csupán a gazdaság egészét, de az agrárgazdaságot tekintve is exportorientált országnak számít. Az export egészét tekintve tagja vagyunk annak a szűk, 35 országot számláló „elit-klubnak”, akik 100 milliárd dollár feletti exportteljesítményre képesek. Külkereskedelmünk egyenlege rendszerint pozitív, ebben az agrárium óriási szeletet tudhat magáénak, 3,5 milliárd eurós éves többletével a teljes külkereskedelmi egyenleg 30-40%-át is adhatja egyes években. Agrárexportunk szerkezete is szépen javul, a magasan feldolgozott termékek aránya már 40-42%-on áll, folyamatosan emelkedő tendencia mellett.

Rengeteg ilyen zöldség jön be Magyarországra: tele vannak vele a boltok

Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.

Ahol szükség lehet korrekcióra, az az exportpiacok területe. A magyar élelmiszerexport ugyanis rendkívüli mértékben koncentrált, 95%-ban Európa, azon belül is 85%-ban az Európai Unió országaiba irányul. Az exportáló cégek között is tartja magát az az alapvetés, hogy az európai gazdaság lassúsága, középtávú piaci kilátásai, a várható hazai beruházási boom termelés-többlete, valamint a világban zajló népesedési és gazdasági folyamatok eredményeképpen a hazai élelmiszergazdaság exportja tovább erősödhet a közeljövőben. Ebben segíti a hazai vállalkozásokat a Hungarian Food Business Program, amelynek keretében évente több száz hazai gyártó jut új exportpiaci lehetőségekhez a professzionális szakmai kiállítások, a B2B találkozók, valamint az online élelmiszeripari katalógus által.