Számos helyen hallhattuk, olvashattuk már, hogy a magyar mezőgazdaság nem versenyképes, amiben a korszerűtlenségnek is nagy szerepe van. Bár egyre több beruházás van itthon, egyre több cég nyitott a modern technológia felé, ez még nem hozott áttörést. Gyuricza Csaba szerint is nagyon vegyes a kép:

Alapvetően két tényező befolyásolja ezeknek a modern technológiáknak az elterjedési gyorsaságát. Az egyik a gazdaság mérete. Nagyon sokszínű a magyar mezőgazdaság, a legkisebbektől a legnagyobbakig jelen vannak a termelők, a gazdálkodók. Általában sokkal nagyobb a fogékonyság a nagyobb gazdaságokban, ahol a mérethatékonyság egyébként is sokkal inkább eltérítheti azt, hogy akár gazdasági oldalról is ezekbe a technológiákba be tudjanak szállni. A másik pedig a képzettség szintje. Ez részben összefügg a mérettel is, hiszen általában a képzettebb szakemberek a nagyobb gazdaságokban vannak jelen. A törpebirtokoknál sok esetben a képzettség és a szaktudás hiánya akadályozza a hatékony gazdálkodást. Ma a mezőgazdaságban ezek a megoldások a csúcstechnológiát képviselik

Gyuricza Csaba: ideje lenne magasabb színvonalon kezelnünk a talajt

A felerősödő klímaváltozás, az elmúlt évek rendkívül súlyos aszályai és vízhiánya megnövelte a jelentőségét a talajhasználatnak és a technológia szerepének.

Ehhez pedig magas szintű mérnöki tudásra, informatikai ismeretre, szintetizálóképességre van szükség, és ezt csak magas szintű szakismeret megszerzésével, egyetemi diplomával lehet ma birtokolni, elsajátítani, alkalmazni, megérteni. Ennek megfelelően vegyes a kép, a fogékonyság is, de évről évre egyre többen ismerik fel azt, hogy vagy ezeket a modern luxustechnológiákat alkalmazzák, vagy megmaradnak az évtizedekkel ezelőtti megoldásoknál, és lemaradnak, tönkre mennek.

Ezek a magyar mezőgazdaság gyenge pontjai?

Sok gyenge pont van, az egyik, hogy hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz, hogyan alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez. Egyre drasztikusabban jelenik meg a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban, és azt érzékelem, hogy a hozzá való alkalmazkodás nem veszi fel azt a sebességet, amilyen tempóban zajlik a változás. 2022-ben, amikor a történelem legsúlyosabb aszálya volt Magyarországon, ezermilliárdos károk keletkeztek, különösen az Alföldön. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a technológiaváltás és a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás generálisan bekövetkezzen

- vélekedett Gyuricza Csaba.

Hozzátette, ez vonatkozik a növénytermesztésben a technológia szinte minden elemére, de elsősorban a talajhasználatra, talajművelésre. A talajművelés révén lehet a legtöbb nedvességet elvesztegetni vagy a talajban megőrizni. Ebben egy nagyon fontos szemléletváltásra lenne szükség, technológiaváltásokra, a szántással kapcsolatos szakmai felfogás drasztikus megváltozására. Ugyanakkor nem érzékelhető az, hogy ebben komoly előrelépés vagy változás lenne. A szakember szerint ez egy nagyon nagy probléma, ezen a területen változásnak kell történnie.

Meglepő dolog derült ki az olcsó élelmiszerekről: ezt jó, ha mindenki tudja

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Árfigyelő rendszer legolcsóbb élelmiszereit ellenőrizte.

Ha nem lesz változás, sokkal kisebb aszályok esetén is olyan károk érhetik a magyar mezőgazdaságot, ami a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. 2022-ben először fordult elő a történelem során, hogy az ország nem tudott annyi kukoricát termelni, amennyi a hazai igény. Általában kétszeres mennyiséget tudtunk előállítani. A másik nagy probléma, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai ugyan nagyon jók, viszont a feldolgozás nincs arányban az alapanyag-előállítás adottságaival. Ezen a területen óriási a lemaradásunk

- emelte ki a MATE rektora.

Továbbá fontos, hogy a következő időszakban is a rendelkezésre álló fejlesztési források erre kell, hogy fókuszáljanak, hogy a feldolgozóipart tudják erősíteni. Akár a növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóipar, élelmiszeripar, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak. Ez nemzetbiztonsági meg szuverenitási kérdés is Magyarország számára, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni.

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából.

A minőségben lehet a kitörési pont

Kis ország vagyunk, ha a világpiacon helyezzük el magunkat volumen tekintetében, akkor különösen a nyersanyagok, alapanyagok előállítása során mennyiséggel nem tudunk jelen lenni. Ha egy szóval akarok válaszolni, azt mondhatom, hogy a kitörési pont a minőség. Nyersanyagot, alapanyagot exportálni vétek egy kis ország számára, hiszen a nagy alapanyag-előállító országokkal szemben nem tudunk versenyképesek lenni, így árversenyben lemaradunk, technológiában biztos, hogy lemaradásban leszünk. Ez érzékelhető az orosz, ukrán, észak-amerikai gabonával összevetve.

Gyuricza Csaba, mint mondta, nem lehet más kitörési lehetőségünk, mint hogy az alapanyagot feldolgozott formában értékesítjük, és ezt a feldolgozást a lehető legmagasabb minőségi szinten végezzük el. Ez a feladat. Ha területeket kell kiemelni, akkor a gabonafélék és a kukorica feldolgozását érdemes, ahol nemcsak hazai, hanem akár regionális központként is tudunk alapozni. Ezenkívül a vetőmag-előállítás, amiben újra tudjuk pozícionálni magunkat, ha erre odafigyelünk. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a tejhasznú szarvasmarha és az arra épülő termékpályákon lehet keresnivalónk, valamint a termesztőberendezésekben folytatott kertészeti termelésben és a zöldség-, illetve gyümölcstermesztésben. Ezekre kell fókuszálni a teljes termékpálya mentén, az alapanyagtól a feldolgozott termékig.