Kiemelendő továbbá, hogy a füstaromák felhasználásával készített élelmiszerek biztonságosságának megítélését több tényező is befolyásolja. Ettől függetlenül hosszú távon ez nem fog kegyelmezni, az aromákat tartalmazó sajtoknak, felvágottaknak. Az EFSA megállapítása, miszerint a népszerű mesterséges füstaromák használata egészségügyi kockázatokkal járhat. A hír kijövetelekor legtöbben egy bizonyos füstölt szalonnás chipset emlegettek, mint a betiltás tárgya, ám ez leginkább azért volt, mert az oldal, ami elsők között írt a döntésről egy brit lap volt. Márpedig Nagy-Britanniában ez a füstölt szalonnás chips az emberek kedvence.

Ezt sokan nem tudják: veszélyesek lehetnek a nyaralásból hozott növények

Messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni.

Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a füstölt szalonnás chipsekről szól a tiltás, hanem minden egyes olyan termékről, amiben füstaroma található. Ez pedig egyáltalán nem kevés dolog.

A füstaromák használata elterjedt, termékcsoportok széles körét érintik, legjellemzőbb élelmiszerek, amelyekhez füstaromát használnak fel: húskészítmények, sajtok, snackek, levesek, szószok

- válaszolta a lapnak a Nébih az eset kapcsán.

A füstaromákat egyébként a hagyományos füstölés ízesítő hatásának alternatívájaként használják, az ételeknek különleges ízt adnak. A füstaromákat olyan füstből állítják elő, amelyet a hagyományos élelmiszer-füstölés során is használnak, de ellenőrzött és szabályozott körülmények között. A füstöt vízbe vagy más (pl. etanolt tartalmazó) folyadékba vezetik, frakcionálják és tisztítják, ezáltal eltávolítják belőlük a füst azon alkotóelemeit, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználásra. Hiába azonban a jól bevett, régi eljárás, most úgy tűnik, mégis igencsak veszélyesek lehetnek az emberi egészségre ezek az aromák.

Veszélyes élelmiszerekkel lehetnek tele a boltok? Most kiderült az igazság

Számos hír felröppent már arról, hogy mely zöldségekben és gyümölcsökben, milyen növényvédőszer maradványt mutattak ki.

Fontos kiemelni, hogy az EB végrehajtási rendelettervezeteiben 2029. július 1-ig (még 5 évig) engedélyt ad a nyolc elsődleges füstaromának, hogy forgalomban maradhatnak, tehát komolyabb változásokra nem mostanában kell számítanunk. A Nébih, mint jelezte, a jelenlegi állás szerint viszont ezután az időpont után valamennyi engedélyezett füstaroma elsődleges termék le fog kerülni az engedélyezett termékek listájáról, azonban a több éves átmeneti időszak lehetőség ad ezek alternatívájának megtalálására, illetve új füstaromák kifejlesztésére és engedélyezési eljárásukra.

Tényleg veszélyben vagyunk?

A füstaromák felhasználásával készített élelmiszerek biztonságosságának megítélését több tényező is befolyásolja pl. füstaroma mennyisége az adott élelmiszerben, az adott élelmiszer fogyasztási mennyisége (figyelembe véve az érzékenyebb csoportok kitettségét), betegség kockázata stb.

- húzta alá a hatóság. 

Ha így megy tovább, 10 éven belül eltűnhet a magyar zöldségtermelés

Új szemléletre és új technológiákra van szükség a kertészetekben Magyarországon.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű megbeszéléseket követően a rendelettervezet különböző átmeneti időszakokat határoz meg, hogy a gyártóknak és a gazdasági szereplőknek legyen idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz:

• Az olyan sajt és sajttermékek, húskészítmények, feldolgozott halak és halászati termékek, amelyek esetében a hagyományos füstölés helyettesítésére használják a füstaromákat, az átmeneti időszakot 5 évre tervezik.
• Az egyéb élelmiszer-kategóriák esetében az átmeneti időszak 2 év lenne a terv szerint, ezeknél általában a füstaromát ízesítés céljából adják hozzá (pl. levesek, chipsek, szószok).

Az érintett összetevők betiltása nagy feladatot jelent az élelmiszeriparnak, hiszen a modern élelmiszer-feldolgozásban nagyon szigorú receptek alapján dolgoznak, amelynek módosítása nem egyszerű dolog. A pontos, bejáratott receptekhez való ragaszkodásnak számos oka van: a költségek tervezhetősége, az élelmiszeripari eljárások, a gépek beállítása, a végtermék minősége és íze, valamint a fogyasztók változásra történő reakciója mind olyan szempontok, amelyeket ilyenkor a feldolgozóknak mérlegelniük kell

- vélekedett Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője