Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe júniusban 3%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően. A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt júniusban, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt. A FAO cukor árindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett júniusban, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.
A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette. A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe júniusban gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését.
Minden idők legmagasabb szintjén a 2024-es globális gabonatermelés
A FAO frissítette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amelyet 2 854 millió tonnára taksál, ami minden idők eddigi legmagasabb értéke. A FAO által szintén ma kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés a megnövekedett előrejelzéseket az argentin és brazil, valamint a török és ukrán kukoricatermés javuló kilátásainak tulajdonítja, amelyek ellensúlyozzák az Indonéziára, Pakisztánra és több dél-afrikai országra vonatkozó leminősített becsléseket. A várható búzatermést is megemelték az ázsiai, különösen a pakisztáni kilátások javulása miatt, ami meghaladja az Orosz Föderációban e téren várható csökkenést, amit a szezon elején a főbb búzatermő területeken tapasztalt kedvezőtlen időjárás okozott. A globális rizstermelés az előrejelzések szerint eléri a rekordot jelentő 535,1 millió tonnát.
A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben a várakozások szerint 2 856 millió tonnára emelkedik, ami 0,5%-kal haladja meg az előző évit, a rizzsel és a szemes terményekkel az élen. A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 2025-ben 1,3%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben csaknem változatlanul 30,8% lesz. A FAO előrejelzése a gabona teljes nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan változatlanul 481 millió tonna, ami 3,0%-kos csökkenést jelent 2023/24-hez képest.
Konfliktusok és aszály nehezíti az élelmezési helyzetet
A konfliktusok súlyos mértékű akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, különösen a Gázai övezetben, Jemenben és Szudánban, ahol a lakosságot az éhezés veszélye is fenyegeti - derül ki a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló, szintén friss jelentésből. A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő kiadványa részletes áttekintést nyújt az éhezés helyzetéről a 45 külső élelmiszersegélyre szoruló országban. A kiadvány emellett a gabonatermesztés regionális lebontását és kilátásait is ismerteti. 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban a gabonatermelés 2024-ben várhatóan nőni fog, de ez a növekedés egyenetlenül alakul a csoporton belül.
Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Dél-Afrikában a teljes gabonatermelés csaknem 20%-os éves csökkenésére lehet számítani a széles körben tapasztalható meleg és száraz időjárási körülmények miatt. A térség importigénye az előrejelzések szerint több mint kétszerese lesz az elmúlt ötéves átlagnak, a megszokott fogyasztási szint mellett. Zambiának, amely általában nettó kukoricaexportőr, a becslések szerint 2024-ben közel egymillió tonnára lesz szüksége. Bár a globális kukoricabeszállítóknak várhatóan bőséges lesz a kínálata, ennek nagy része sárga kukorica, míg a Dél-Afrikában alapvető élelmiszernek számító fehér kukoricából szűkös a globális kínálat - jegyezte meg a jelentés.