A 2023 júliusában életbe lép kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), valamint az azt némileg felváltó, 2024. január 1-jével induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) már a bejelentése óta rengeteg vitát generált a magyar vállalkozások körében. Az előbbi értelmében a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére, vagyis a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. Ennek bevezetése, bár nem volt zökkenőmentes, az élelmiszeripari szakemberek szerint csökkentette ugyan a csomagolóanyag-felhasználást, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt, mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről. A DRS-rendszerrel kapcsolatban mostanra az a leggyakoribb vélekedés, hogy ha rendesen beindul, még jó lehet, jelenleg azonban úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem kompenzálja őket kellőképpen.

Ez már biztos: a fogyasztók is megfizetik a környezetvédelem árát

Működhet a kiterjesztett gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási rendszer, de még finomhangolásokra lenne szükség.

A borágazatot pedig, annak speciális előírásai miatt, különösen fájón érintette az adminisztrációs terhek és a költségek növekedése. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára korábban az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy a 

például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek - mint például az aszú vagy a szamorodni - esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is vannak kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak.

Jelentős drágulást hozhat a borágazatban az új csomagolóanyag-szabályozás

Az ágazat szereplői szerint áremelésekhez vezethet a kiterjesztett gyártói felelősség.

És bár az ágazat fellépésének köszönhetően a kormány már tavaly júliusban módosította az EPR-rendszerre vonatkozó előírásokat, és a korábbi termékdíjjal azonos maradt a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke, a regisztráció és az adminisztráció nem lett sokkal egyszerűbb. Ezt az Agrárszektor által megkérdezett borászok is megerősítették, hozzátéve, hogy ezek olyan költségnövekedések voltak, amelyeket az ágazat nem tudott a fogyasztókra áthárítani. Emiatt azonban jelentős veszteségek keletkeztek a vállalkozásoknál, amelyeket azok kénytelenek voltak lenyelni.

Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat

Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.

A borászok mellett az Agrárszektor a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát is megkereste, akik válaszukban leírták, hogy a környezetvédelmi termékdíj rendszere után sokaknak jelentett nagy változást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) bevezetése. A HNT által elért könnyítésnek (borászati termékek üvegcsomagolására vonatkozó átalánydíj) köszönhetően az új rendszer a vártnál némileg kevesebb adminisztrációt és költséget jelentett a borászatok nagy részének, azonban a DRS, vagyis a kötelező visszaváltási rendszer gyakorlati alkalmazása csak kevés termelőnek ment zökkenőmentesen. Elsősorban a termékek regisztrációja okoz gondot, az ugyanis nagyon sok esetben tovább tart, mint a rendelkezésre álló 45 nap. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azonban ebben is jelentős könnyítést ért el a beküldendő csomagolási egységek darabszámának csökkentésével, ami valamennyi italtermékre ugyanúgy vonatkozik - derült ki a szakmai szervezet válaszából.

Arra a kérdésre, hogy mekkora kihívást jelent az ágazat számára a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, a HNT úgy fogalmazott, hogy az éles indulás előtti időszakban, vagyis nagyjából április közepétől kezdve komoly problémák léptek fel a borászati termékek forgalmazása során a borászati termékekre vonatkozó könnyített szabályok értelmezése és alkalmazása, valamint az elhúzódó regisztrációs eljárások miatt.

Mostanra azonban - úgy tűnik - sikerült megoldani a legtöbb problémát a MOHU-val együttműködve, és a borászatok legnagyobb része már legalább egy termékét sikeresen regisztrálni tudta a DRS rendszerben. Mivel azonban sok kis borászat élt a jogszabályi lehetőségekkel, és a termékeit az EPR-ben tartotta, így nekik most, az új évjárat piacra kerülésével kezdődik csak a regisztráció és a rendszer többi elemének alkalmazása, így például az adminisztráció, valamint EPR-től eltérő jelentési kötelezettség és díjfizetés is

- írta meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Sokan nem tudták beépíteni a költségnövekedéseket az árakba

A HNT szerint vannak olyan borászatok, akik be tudták építeni a pluszköltségeket az áraikba, de olyanok is akadnak, akiknek ez nem sikerült. Mint írták, az elmúlt két évben sajnos olyan jelentős költségnövekedéssel szembesültek a borászatok, amelyet csak kevesen tudtak érvényesíteni az átadási vagy értékesítési áraikban. Ehhez a növekedéshez most az új rendszer környezetvédelmi termékdíjnál jóval magasabb költségei is hozzá jöttek, amit az olcsóbb termékek nehezen bírnak el.

A fogyasztók nagy része áremelkedésként tekint már a visszaváltási díjra is, ezért csak annyit vesz észre, hogy jelentősen többet kell fizetnie az italtermékekért, mint korábban - mutatott rá a szervezet.

A HNT szerint ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az EPR és a DRS rendszerek bevezetése hatással lenne-e a hazai borfogyasztásra. Mint írták, ezen intézkedések hatása önmagában nem mérhető, és a szervezet nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyekből ezt meg lehetne állapítani. Egyelőre tehát abban bíznak, hogy ezek nem lesznek negatív hatással az értékesítésekre.

Vallottak a borászok: lerántották a leplet a magyar borokról

A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.

Milyen trendek várható a következő időszakban a borászatok és a fogyasztók részéről?

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint új trendek nem várhatók, de a meglévők között némileg erősödhetnek azok, amelyekhez kapcsolódóan a szakmai szervezet vagy a Magyar Bormarketing Ügynökség közösségi marketing tevékenységet folytat. Elsősorban a borokból készült koktélok fogyasztásának növekedésére számítanak, főleg a nyári időszakban. Ezen kívül az idei évjáratból is sok frissítő, könnyen fogyasztható bor kerül majd a poharakba a már évek óta jelen lévő, folyamatosan erősödő trendnek megfelelően.

Télre pedig reményeink szerint újra szezonja lesz a forralt boroknak és a testesebb vöröseknek. Az ősszel induló kampányunk hatásaként mindenképpen a minőségi borok fogyasztásának növekedésére számítunk

- derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának válaszából.