2023-ban a világ legnagyobb szilvatermelője Kína volt, közel 7 millió tonna gyümölcsöt takarítottak be. A világ második és harmadik szilvatermelője pedig Európához köthető, Romániában és Szerbiában is fél-fél millió tonna volt a szilva termésmennyisége tavaly. A World Population Rewiev adatai szerint Romániában a gyümölcstermesztés 45 százalékát a szilvatermesztés teszi ki. Őket követi Chile és Törökország, de az Európai Unióban Spanyolország, Olaszország és Franciaország is szép mennyiségekkel büszkélkedhetett 2023-ban.

Az export tekintetében érdemes megemlíteni Moldovát is, ugyanis 2023-ben majdnem 85 ezer tonna szilvát exportált, melynek 73 százalékát az Európai unió piacain értékesített. Az Uniós országok közül Románia volt a legnagyobb moldovai szilvaimportőr, 17 ezer tonnával. Lengyelország volt a második legnagyobb 12 ezer tonnával, Németország pedig a harmadik 7 ezer tonnával. Nagy mennyiségben került Csehországba és Horvátországba is moldváv szilva – olvasható a Fresh Plaza jelentésében.

Telibe kapta a fagy a fákat: nem örülhetnek ezek a német termelők

A tavalyihoz képest 15 százalékkal csökken a szilvatermés volumene Németországban.

Magyarországi helyzet

Korábban az Agrárszektor megírta, a NAK és FruitVeB körképe alapján, hogy hazánkban idén 5 776 hektáron termeltek szilvát, amely a tavalyi évi adatokhoz képest kisebb csökkenést mutat. A csökkenő tendencia már az elmúlt 10 év távlatában megfigyelhető, ekkor ugyanis még 8000 hektár körülire volt tehető a szilva termőterületek nagysága. A legnagyobb termőterülettel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, ahol 1 654 hektáron termelnek szilvát, ez körülbelül 30 százalékát teszi ki a hazai szilvatermő területeknek. Bács-Kiskun és Pest megyéink is jelentős területekkel rendelkeznek, előbbi 1 180 hektáral, utóbbi pedig  897 hektár a termőterület rendelkezik. A két megye ketten együtt több, mint 60 százalékát adják a hazai szilvatermőterületeknek.  

Szereted a magyar szilvát? Akkor ezzel nem árt, ha tisztában vagy

A szilvát hazánkban nagyjából a 14. század óta termesztik és dolgozzák fel nagyobb mértékben.

A FuitVeb adatai alapján idehaza az elmúlt négy évben átlagosan 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai termelők, hiszen 2020-ban nagyon kevés, mindössze 24 000 ezer tonnára, 2022-ben viszont 60 000 tonnát is meghaladó mennyiségre volt tehető betakarított szilva mennyisége. Idén, mint szinte minden állomány esetében, a szilva betakarítása is két-három héttel korábban kezdődött a szokásosnál. A szélsőséges időjárás az elmúlt pár évben nem kedvezett a szilvának sem. A tavaszi fagyok, a virágok megfázása a méhek elmaradása, az ezáltal bekövetkező gyenge termékenyülés egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a termést és a piacot egyaránt.

A NAK és FruitVeB közös körképe alapján azonban még így is egy normál, kiegyensúlyozott termés várható, az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk. Az augusztusban kiadott jelentésük szerint idén nagy valószínűséggel 50-60 ezer tonnára lesz tehető a szilva mennyisége.

A legjelentősebb itthon termesztett szilvafajták közé tartozik a Katinka, a Cacanska fajták, a Stanley, a Bluefree és a President. A FruitVeb adatai szerint a termés több, mint fele feldolgozóiparba kerül, amely lehet hazai és külföldi egyaránt. A  hazánkból külföldre vitt szilva túlnyomó része Németországba kerül.

A szilva a 2020-as évet megelőzően jelentős exportcikke volt Magyarországnak, mára viszont, többek között a a jelentős terméskiesések miatt az utóbbi 5 évben 1-2 ezer tonnára volt tehető.

Ömlik az import szilva ezekre a piacokra: már elárasztottak mindent

Nem enyhül az importnyomás, így a lengyel termésű szilva ára folyamatosan esik, és a közeljövőben sem várható érdemi változás.

Egy hazai termelő TikTok videójában hívta fel a figyelmet a gazdákat ért nehézségekre. Véleménye szerint a Magyarországon kicsi az igény a szilvára, ezért a legtöbb esetben exportálni kényszerülnek, jelen helyzetben Ausztriába és úgy gondolja, a magyar termelőket a német bérgyártás tartja életben. Videójában felhívja a figyelmet arra is, hogy termelőként úgy látja a friss zöldség- és gyümölcságazat a hazai piacára kevés figyelem szegeződik.

Kitér arra is, hogy hazánkban egyre kevesebb a feldolgozóüzem, így a hazai termelők túlnyomó része a külföldi piacra szorul.

Idén első körben augusztus 13. és 26-a között lehetett benyújtani a támogatási kérelmet arra a pályázatra, melyet az Agrárminisztérium 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” címen. A támogatás pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz.