A FAO élelmiszerár-index - ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi -, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0 százalékos ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1 százalékot az egy évvel korábbi értéknél. A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4 százalékos az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra - írja közleményében a FAO.
Erős számok érkeztek: ennyit drágultak az élelmiszerek Magyarországon
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0 százalékkal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7 százalékkal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve.
A növényi olajok árindexe 4,6 százalékkal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt.
A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető. A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8 százalékkal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek. A FAO húsárindexe 0,4 százalékkal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.
Úgy drágul ez a népszerű élelmiszer, hogy már alig veszik az emberek
2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan
A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.
A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5 százalékkal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak.
Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8 százalékkal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9 százalékkal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.
Durván drágulnak az élelmiszerek itthon: mi történik a boltokban?
A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4 százalékkal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2 százalékkal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6 százalék lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”. A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.
