Bárki rábukkanhat erre a kincsre a magyar erdőkben: százezreket ér kilója

Bárki rábukkanhat erre a kincsre a magyar erdőkben: százezreket ér kilója

agrarszektor.hu
A szarvasgomba igazi kuriózum, bár talán többen ismerik áráról, mint ízéről. Elterjedt tény, hogy több százezer forintba kerül kilója, viszont érdemes szem előtt tartani azt, hogy ebből a gombából grammokra van szükség ételek elkészítéséhez, nem pedig kilókra. Csorbainé Dr. Gógán Andrea szarvasgomba-termesztési szakértő segítségével annak jártunk utána, hogy miért kell ennyit fizetni ezért a gombáért, valamit annak is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki gyűjteni és értékesíteni is szeretné. Mindemellett megtudtuk azt is, hogy egyre többen vágnak bele a termesztésébe, ugyanakkor nagyon jelentős mennyiség nem a hazai, hanem a külföldi piacokon landol az értékes termésnek.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A szarvasgombák a föld alatt teremnek, épp ezért mi magunk nem tudjuk megtalálni, hiszen nem látjuk. Legalábbis nagyon ritka, amikor kilátszanak, ezért mindenképpen segítségünk van valakire, aki segít megtalálni ezeket a föld alatti gombákat. Ez a valaki Magyarországon a kutya lehet. A hazai szabályozás az előírja, hogy Magyarországon föld alatti gombakereső kutyával lehet csak föld alatti gombát keresni és több mint 150 ilyen faj van. Ebből csak a gazdaságilag értékes, vagyis a gasztronómiailag értékes fajokat hívjuk szarvasgombának. A kutya mellett a malac is alkalmas lehet a keresésre, eredetileg őket használták erre a célra, az évek alatt azonban ez változott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mint megtudtuk, régen a franciák malaccal keresték a szarvasgombákat, innen ered a hagyomány. Mára ez nehézkessé vált, hiszen többnyire autóval mennek terepre a keresők, amibe nehezen tudnak betenni egy vagy akár több malacot. Arról nem beszélve, hogy nagyon nehéz meggyőzni őket arról, hogy ne egyék meg azt a gombát, amit kitúrtak. A kutya feladatnak fogja fel a keresést, nem is szeretné megenni, könnyen tanítható és a kocsiba is kompatibilisebb. Csorbainé Dr. Gógán Andrea kitért arra is, hogy nem lehet minden kutyából keresőeb. A képzeletbeli listán előkelő helyet foglalnak el a labradorok, hiszen munkakutyák és nagyon könnyű a kiképzésük, emellett stabilak és hihetetlen a munkakedvük. De a vizslák - magyar és német egyaránt - is jól alkalmazhatóak, valamint egy olasz fajta, a Lagotto Romagnolo.

A Laggottókkal kapcsolatban érdekes, hogy azért is népszerű fajta, mert hipoallergén, és az emberek rájönnek, hogy velük bizony lehet szarvasgombát is keresni. Ebből adódóan sokan felbátorodnak, megveszik őket házikedvencként és kiképeztetik a keresésre, illetve a gazdik is leteszik a vizsgát. Ugyanis ahhoz, hogy Magyarországon szarvasgombát gyűjthessen valaki, ahhoz több mindennek kell megfelelnie. Van egy 2012-ben napvilágot látott rendelet, ami ezt szabályozza. Ennek az egyik legfontosabb alapköve, az egyrészt az, hogy csak kutyával lehet gombászni, a másik pedig, hogy a kutyát le kell vizsgáztatni. Fontos, hogy ne csak keresni tudjon, hanem az erdőt se zavarja, tehát, például ne kergesse a vadakat vagy éppen az embereket sem

- fejtette ki kérdésünkre a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt tegyük, mielőtt szarvasgomba-vadászara indulunk

A szarvasgombáknak szükségük van a fákra, cserjékre, mint gazdanövényükre, és az sem mindegy, milyen közöttük a távolság, az aljnövényzet. Legjobban az idős tölgyesekben, bükkösökben érzik magukat, ahol a fák 8-10 méterre állnak egymástól, a lágyszárú aljnövényzet pedig szegényes. Előnyös a laza, humuszos, meszes talaj, a homokos vagy a köves talajszerkezet, illetve egyes fajtáknak kedvez nekik a hűvöskés, csapadékosabb nyár is. Ezért érdemes első körben ilyen területeken keresni őket.

Fontos, hogy nem lehet csak úgy odamenni egy adott területre. Első körben a terület tulajdonosától vagy az erdőgazdálkodóktól kell engedélyt/hozzájárulást kérni. Az összegyűjtött gombákat haza lehet vinni, ha valaki bevállalja, hogy saját maga eldönti, alkalmasak-e a fogyasztásra vagy sem. Sok föld alatti gombafaj létezik Magyarországon, és ugyan nincs köztük nagyon mérgező, de egyes fajok komoly gyomorrontást okozhatnak. Éppen ezért érdemes profi szakemberekkel megvizsgáltatni a „gyűjteményt”. Viszont, ha valaki el szeretné adni a szarvasgombákat, akkor minden esetben egy gombavizsgálónak kell odaadnia. Van egy úgynevezett gyűjtési napló is, abba bele kell írni, hogy hol, mikor találták a gombát, hány gramm stb.

EZ IS ÉRDEKELHET

Miért olyan drága?

A szarvasgombát a legtöbb ember vagy a jellegzetes ízéről vagy az áráról ismerik. Ugyanakkor ez nem teljesen állja meg a helyét, hiszen valóban nem olcsó, de nem is vásárolnak belőle a fogyasztók kilókat - ami több százezer forint is lehet -, mint például egy csiperkéből. Nem véletlen, hogy ezt a gombafajt grammra, és nem dekára, kilóra adják. Emellett, mint ahogyan az már kiderült, viszonylag körülményes, munkaigényes a keresése, ami szintén megmutatkozik az árban.

A sáfrányt vagy akár a borsot sem kilószámra vesszük. Ezek az árak persze, hangzatosak, de ha leosztjuk őket grammokra, ahogyan vásároljuk őket, akkor már máshogy fest a helyzet. Egy családnak 3-5 ezer forintnyi szarvasgomba elegendő egy nagyobb étkezéshez, ami tulajdonképpen egy jobb minőségű bor ára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre többen vágnak bele a termesztésbe is, de a legtöbb gomba külföldre kerül

A szarvasgomba termesztése bonyolult művelet, ugyanis nem lehet létrehozni koedukált gombatelepeket, ahol hím és nőstény nemű gombák együtt szaporodnak, ugyanis a gombatelep egy idő után újra egyneművé válik. Emellett számos környezeti tényezőre kell odafigyelni: ilyen a klíma és a szarvasgomba fajtájának megfelelő talaj (többnyire a humuszos, meszes talajt kedvelik, de nem mindegy, milyen mikroelemek vannak benne és milyen a C/N aránya) - a természetet nehéz utánozni.

Csorbainé Dr. Gógán Andrea elmondta, hogy most már több száz hektárra tehető a hazai ültetvények vagy erdők, tehát szarvasgomba termesztési céllal létrehozott erdőknek a száma. Szerinte egy nagyon jó vidékfejlesztési eszköz, és egy nagyon jó befektetési lehetőség - a türelmesebbeknek, mivel elég sokat kell várni ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. A helyzetet pedig nehezíti az is, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen támogatás, amit ezek a termelők igénybe tudnának venni.

Ugyanakkor itthon nem túl nagy rá az igény, a hazai termés kb. 90-95%-a exportra megy. Szállítanak a szomszédos országokba, még a tengeren túlra is, de kerül Németországba és Olaszországba is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?