Pár évtizeddel ezelőtt a datolyaszilváról más néven kakiszilváról (latinul Diospyros kaki), még hírből is alig hallottunk itthon. Amikor aztán megjelent a hazai szupermarketek polcain ez a narancssárga, se nem narancs se alma, sokan nem is tudták, hogyan álljanak neki, hogyan egyék. Hazavitték, megpucolták, aztán, ha történetesen kemény volt, fanyalogva félredobták. Utóérő gyümölcs ugyanis, amíg meg nem puhul, nem a legjobb ízélményt adja. A kivivel együtt ettől igazán értékes ez a késői szüretelésű gyümölcs, hiszen még a leghidegebb téli hónapokban is frissen, mindenféle tartósítás nélkül fogyasztható. Időközben egyre népszerűbb lett a hazai hobbikertészek között is, egyre többen ültették, így egyre több vidéki kertbe is terem. Nem csoda hát, hogy hetek óta a közösségi média piacán is ez az egyik legnagyobb sztár: sok helyen pár száz forintos darabáron - ládaszámra kínálják.

Harcz Endrének az ország legnagyobb datolyaszilva-ültetvénye lett a testvérével, Harcz Balázzsal a Gerecse-hegyen, Becsehelyen.

A kezdeti években nagyon sokan jöttek hozzánk tanácsért, mert látták, hogy ezzel foglalkozunk, és kíváncsiak voltak, hogyan kell metszeni, hogyan kell őket termeszteni. Mi pedig azt mondtuk, hogy rendben, adunk tanácsot, de akkor adjunk növényt is. Így lett kertészetünk, amit párommal , Igali Gyöngyivel közösen működtetünk.

- emelte még ki. Jelenleg a kaki ültetvényük 1,7 hektár területet foglal el. Van egy kisebb gránátalma telepítésük, és egy kisebb fügeültetvényük is, ezek összesen nagyjából fél hektárt tesznek ki. Ezen kívül van kiültetve 70 indián banán fa, 60 különleges káki fajta, egy kisebb kiviültetvény, és más egzotikus növénnyel is foglalkoznak. És van a kertészetük, ahol konténeres és szabadgyökerű növények is találhatók.

A datolyaszilva legalább örül a klímaváltozásnak

Harcz Endre maga is azt tapasztalja, hogy egyre többen, egyre szívesebben ültetik ezeket az egzotikus gyümölcsöket, aminek külön kedvez, hogy az elmúlt években rendkívül enyhe telek voltak. A datolyaszilva ugyanis egy korlátozottan hidegtűrő növény, tehát egyes fajtái mínusz 20 fokban el tud fagyni. Viszont mivel az elmúlt 7-8 évben nem volt kemény tél, azok a fák, amiket akkor telepítettek, szépen megnőttek, és rengeteg termést hoznak. Összességében egyébként jól bírja a meleget is, de a szárazságot - és az egyre aszályosabb nyarakat - már kevésbé.

Az idei termésátlag a becsehelyi ültetvényünkben datolyaszilvából viszont elmaradt a várakozásainktól:

Nálunk július elejéig bőven volt eső, így akkor nem volt gond a csapadékkal. Viszont utána volt egy másfél hónap, amikor nem esett, de ezt megoldottuk, mert föld alatti tartályokban összegyűjtöttük a vizet, és abból öntöztük a növényeket. Így túléltük a száraz időszakot. Igazság szerint nem lett jó termésünk, inkább gyenge közepesnek mondható. Sok gyümölcs lehullott, mert júliusban egy durva jégesőt is kaptunk. Ahol megütötte, megsértette a gyümölcs szárát a jég, idővel sok helyen letörött a gyümölcs szára is. Szóval keletkezett némi kár, végül egy gyenge, közepes termést sikerült 2024-ben elérni.

Így érleld és tárold a datolyaszilvát, hogy tökéletes legyen!

A szüret október végén Becsehelyen is befejeződött, a datolyaszilva zöme azonban még jellemzően kemény. Mit tegyünk vele, hogyan tároljuk, míg meg nem puhul? – erről is kérdeztük a zalai termelőt, aki elmondta:

Ez egy utóérő gyümölcs, tehát nem fogyasztható a fáról szedve. Hűvös helyen kell tárolni, de semmiképp sem száraz helyen, mert az sem jó. Olyan helyet válasszunk, ami nem dohos. Például egy földpince, ahol dohos a levegő, nem ideális, és a száraz hely is rossz, mert ott elkezd összeszáradni, így nem érhet be rendesen. A legjobb, ha egy átlagos, normál hűvös helyen tartjuk őket. Egy vagy két sorba érdemes szétpakolni ládába, rekeszbe, ne halmozzuk össze egy kupacba. Időnként érdemes átvizsgálni, naponta vagy hetente megnézni, hogy melyik érett meg. Az érett darabokat ki kell válogatni, és lehet fogyasztani!

Jó tudni viszont, hogy úgy is meg lehet gyorsítani a gyümölcs érlelését, hogy egy zacskóba teszünk 5 darab datolyaszilvát és 10-15 almát, majd lezárjuk a zacskót. Az almából természetes úton felszabaduló etiléngáz ugyanis segít, hogy 5-6 nap múlva puhára érjen a gyümölcs.

Sokan elrontják, mert nem a megfelelő mennyiségű almát és datolyaszilvát teszik egy zacskóba, és így nem érik meg rendesen. De végül mindenki megtanulja, hogy hogyan érleljék tökéletesen! Ha jól érleljük, finom, nagyon vitamindús lesz a gyümölcsünk, és hosszú ideig eláll. Mi például még január végén is eszünk belőle, amit október végén, november elején szedtünk le. A termés így szinte teljes egészében eltartható. Ugyanúgy, mint a kivi, ami akár húsvétig is eláll. Tehát leszedjük október végén, és húsvét hétfőn még eszünk belőle. Ez azért fontos, mert a tárolás során a gyümölcs nem veszít a minőségéből, sőt, javul, érik.

- teszi még hozzá.