47 éve nem látott szintre ugrott az arabica kávé határidős jegyzése, a meredek emelkedés elsősorban a brazil terméskilátások kedvezőtlen alakulásának köszönhető, de más okok is hozzájárultak az árfolyam megugrásához – írja a Portfolio.

Ezzel idén már több mint 60 százalékkal került feljebb az araciba határidős jegyzése, jelenleg fontonként 3,08 dollárt kell adni érte. Ilyen drága utoljára 1977-ben volt a kávé.

Gondok vannak a földeken

A meredek emelkedés elsősorban a brazil terméskilátások kedvezőtlen alakulásának köszönhető. A közelmúltbeli esőzések ellenére a korábbi száraz időjárás tartós károkat okozott, az április óta az átlag alatti csapadékmennyiség a kávéfákat a kritikus virágzási szakaszban érte, és csökkentette a 2025/26-os arabica kávé termés kilátásait. Eközben az USDA Külföldi Mezőgazdasági Szolgálata (FAS) nemrégiben 66,4 millió tonnára prognosztizálta Brazília 2024/25-ös kávétermését, ami jelentősen elmarad a szervezet korábbi, 69,9 millió tonnás előrejelzésétől. Az USDA FAS a brazil kávékészleteket is 1,2 millió zsákra becsülte a 2024/25-ös szezon végére, ami 26%-kal kevesebb az előző szezonhoz képest.

Emellett Costa Ricában a heves esőzések országos vészhelyzetet idéztek elő, és az ICAFE kávé intézet becslése szerint az ország éves kávétermesztésének közel 15%-át megsemmisítették.

Megszólalt a kávékirály: nincs mese, további drágulás jön

Az időjárási előrejelzések szerint a következő vietnámi szüret sem tudja majd pótolni a fogyatkozó robusta készleteket.

Különleges igények

A kávékülönlegességek globális piaca 2030-ra várhatóan eléri a 183,0 milliárd dollárt, 2025 és 2030 között 10,4 százalékos növekedési ütemmel bővülve

– írja a GlobeNewsWire. Összehasonlításul: jelenleg a globális kávépiac mintegy 245 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, amely bizonyos becslések szerint akár 380 milliárd dollárra is bővülhet a harmincas évek közepére.

A cikk hozzáteszi: a piac növekedését a prémium és kézműves termékek iránti növekvő érdeklődés hajtja. Mivel a fogyasztók egyre érzékenyebbek a kávéválasztásukkal kapcsolatban, egyre nagyobb a kereslet a kiváló minőségű, etikus forrásból származó kávébabok iránt, amelyeket gyakran fenntartható módon termelnek. Ez az elmozdulás nagyrészt a kávétermelés környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos tudatosság növekedésének tulajdonítható, ami arra készteti a fogyasztókat, hogy olyan márkákat keressenek, amelyek beszerzési gyakorlatukban az átláthatóságot és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe.

Komoly kérdőjelek vannak

Miközben a globális kávépiac egésze, és annak speciális szegmensei is nagy ütemben növekednek, a termelés egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe, amely veszélyeztetheti ezeket az előrejelzéseket is.

A kávé az egyik legfontosabb mezőgazdasági exportcikk a világon, amely több mint 120 millió ember megélhetését biztosítja, különösen a trópusi övezetben. A kávétermesztés, -feldolgozás és -kereskedelem komplex rendszert alkot, amelyet a klímaváltozás, a piaci árak ingadozása és a fogyasztói szokások alakulása egyaránt befolyásol.

Néhány országon múlik minden

A világ kávétermesztése elsősorban két fajtára épül: az arabicára (Coffea arabica) és a robustára (Coffea canephora). Az arabica az össztermelés körülbelül 60%-át adja. Ez a fajta magasabb területeken, 600-2 000 méter tengerszint feletti magasságban terem, és érzékenyebb a betegségekre és az időjárási változásokra. Az arabica kávé finomabb, lágyabb ízű, savasabb, ezért prémium termékként tartják számon. A robusta az össztermelés mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez a fajta alacsonyabb területeken, 200-800 méteren megél, és ellenállóbb a betegségekkel és a hőséggel szemben. A robusta íze erőteljesebb és kesernyésebb, magasabb koffeintartalommal.

A világ kávétermelésének zöme az úgynevezett „kávéövben” zajlik, amely a Ráktérítőtől a Baktérítőig terjedő trópusi övezetet foglalja magában. A legnagyobb termelők között Brazília, Vietnám, Kolumbia, Indonézia és Etiópia található.

• Brazília vitathatatlanul a világ legnagyobb kávétermelője, amely évente körülbelül 3,5 millió tonna kávét állít elő. Az ország elsősorban arabica fajtát termel, amelyet a Minas Gerais, São Paulo és Paraná államok dombos vidékein termesztenek.
• Vietnám a második legnagyobb termelőnek számít, amely a világ robusta kávétermelésének mintegy 40 százalékát adja. A robusta termelés különösen Dak Lak és Gia Lai régióiban koncentrálódik.
• Kolumbia szintén az egyik legismertebb arabica kávétermelő ország, amelynek kávéi a kiegyensúlyozott savasságról és aromáról híresek. A termelés nagy része hegyvidéki területeken, például Antioquia és Huila régióiban zajlik.
• Etiópia a kávé őshazája, ahol az arabica kávé vadon is megtalálható. Az országban a kávétermesztés szorosan összefonódik a helyi kultúrával, és számos különleges, régió-specifikus ízprofilt kínál.

Veszélyben a kávénk: meglepő ország küldheti a felmentősereget

A klímaváltozás miatt kérdéses a kávétermelés jövője, de talán még megmentheti a vietnami robusta.

Veszélyben a termőterület fele

A kávétermesztés különösen érzékeny a klímaváltozásra. A hőmérséklet emelkedése, az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása és a kártevők, például a kávérozsda (Hemileia vastatrix) terjedése komoly veszélyt jelent a termelésre.

Egyes kutatások szerint a jelenlegi kávétermesztési területek akár 50 százaléka is alkalmatlanná válhat a termesztésre 2050-re, különösen az arabica esetében.

A klímaváltozás következményeire adott válaszok között szerepelnek a reziliensebb fajták kifejlesztése, az árnyékos termesztési módszerek alkalmazása, valamint az agroerdészeti rendszerek integrálása a kávéültetvényekbe.