Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az adventi időszakban jelentősen megnő a dió iránti kereslet a hazai fogyasztók körében. Ennek oka, hogy a dió az ünnepi desszertek egyik kedvelt alapanyaga. A gasztronómia keresi a diót: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de gyorsan megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is jól passzol. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású. A legtöbb áruházláncban a dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók, emellett ma már darált formában, 100-200 grammos csomagolásban is megtalálható a dió a boltok polcain - írja közleményében a NAK.
A diót azonban nem csak jellegzetes íze miatt érdemes fogyasztani, a héjas gyümölcs számos vitamint tartalmaz, fontos A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminforrás. A dióbélben sok a magnézium, cink, kálium, kalcium, folsav, fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz. Rostforrásként sem elhanyagolható élelmiszer, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával.
A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak – az alfa-linolénsav – és az arginin-tartalma végett kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrálóképességet. Mind a 8 esszenciális aminosavat tartalmazza, az emberi szervezet számára kedvező összetételben. A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, a népi gyógyászatban nagy hagyományai vannak például a diófalevél, vagy a dióhéj felhasználásának is.
Hazánkban jelenleg mintegy 9200 hektáron termesztenek diót, ami jelentős növekedés a korábbi 6000 hektárhoz képest. A legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben található. Ugyanakkor még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény; a jól művelt, valamelyest intenzívebb termesztéstechnológiájú ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban. Az éves megtermelt mennyiség 6450 tonnára tehető, ami jelentősen növelhető lenne a termesztéstechnológia fejlesztésével, az intenzív, öntözött, korszerű, nagy termőképességű ültetvények arányának növelésével.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is – az egyébként jellemző sűrű koronában – problémamentesen megoldhatóak lennének. A fejlesztések végrehajtását az ágazat számára elérhető támogatások segíthetik. A szeptemberben megnyílt ültetvénytelepítési támogatás mellett a 2025 januárjában induló új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció is ösztönözheti a hazai dióültetvények megújulását.