A lengyel kormány rendkívüli lépésre szánta el magát a vajárak emelkedésének megfékezése érdekében. A Kormányzati Stratégiai Tartalékok Ügynöksége (RARS) bejelentette, hogy ezer tonna vajat szabadít fel a stratégiai készletekből, hogy stabilizálja a piacot és lenyomja az árakat. Ez a döntés azt követően született, hogy a vaj ára politikai kérdéssé vált az országban, és egy friss közvélemény-kutatás szerint a lengyelek fele a kormányt tartja felelősnek a kialakult helyzetért. A RARS közleménye szerint a vajárak emelkedése globális jelenség, amelynek fő oka a tejhiány. Az ügynökség pályázatot hirdetett nagy mennyiségű vaj értékesítésére, amelynek során ezer tonna fagyasztott, sózatlan vajat dobnak piacra 25 kilós tömbökben, kilónként minimum 28,38 zlotys (2763 forintos) áron. Az ajánlatoknak legalább húsz tonnára kell vonatkozniuk, és az elsőket már el is fogadták.

Nagyot változott a liszt és a tojás ára a magyar boltokban: ez vár most rád

Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.

A vaj ára az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett Lengyelországban. Egyes üzletekben egy kilogramm vaj ára meghaladja az 50 zlotyt (körülbelül 5000 forint), ami komoly terhet jelent a fogyasztók számára. Az áremelkedés olyan mértékű, hogy már az elnökválasztási kampányban is téma lett.  Az infláció kérdése is szorosan kapcsolódik a vajárak emelkedéséhez. Az infláció is emelkedik az országban, jelenleg 4,2 százalék, ami jóval magasabb az uniós 2,3 százalékos átlagnál. A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek többsége a kormányt tartja felelősnek a kialakult helyzetért.  Michal Kolodziejczak mezőgazdaságiminiszter-helyettes  azt állítja, hogy a helyzet nagyrészt a nyugat-európai tejtermelés csökkenésének következménye.

Meglepő hírekeket közöltek a tejtermékekről: erre nem sokan számítottak

Csökkent a nyerstej kiszállítása novemberben itthon, mintegy 12 százalékkal októberhez képest.

Fontos megjegyezni, hogy a vajárak emelkedése nem csak Lengyelországra jellemző. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban átlagosan 44 százalékkal drágult a vaj az idén, míg Németországban és Franciaországban néhány év alatt több mint megduplázódott az ára. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint globálisan 20 százalékkal nőtt a vaj ára a tavalyihoz képest, és 14 egymást követő hónapban drágult, immár rekordszintre emelkedve a nagy kereslet és a szűkös tartalékok miatt. A stratégiai tartalékokhoz való nyúlás nem szokatlan lépés a kormányok részéről az ellátás javítása és az árak csökkentése érdekében. Más országokban is előfordul, hogy kulcsfontosságú élelmiszerekből tartanak fenn ilyen készleteket. Például Kínában sertéshústartalékot, Kanadában pedig juharszirup-tartalékot is fenntartanak hasonló célokra.