A minőség a versenyképesség alapja. Ettől válik igazán értékessé a vajdasági borászati laboratórium beruházása

– mondta Nagy István agrárminiszter szombaton, a zentai LaBor átadóünnepségén. Az agrárminiszter kiemelte: a Schams Ferenc nevével fémjelzett tervet azzal a céllal indították el, hogy ismét felvirágoztassák a külhoni borvidékeket. ”Hogy ne hagyjuk parlagon mindazt a gazdagságot, ami a Kárpát-medence talajában, szőlőtőkéiben, az emberi hozzáértésben és szorgalomban rejlik.”

Ugyanis közös érdek, hogy a történelmi borvidékeink ismét a régi fényükben tündököljenek, és olyan minőségi borokat teremjenek, amelyek megélhetést adnak a gazdáknak és büszkeséget minden magyarnak.

Erőfeszítéseink, gyümölcsöző együttműködésünk ma újabb mérföldkőhöz érkezett – fogalmazott Nagy István, aki utalt arra, hogy mostantól már Zentán is segíti a borászok munkáját egy laboratórium. A tárcavezető hangsúlyozta, a Kárpát-medencében példamutatónak számít az a politikai együttműködésen alapuló termelői érdekképviselet, amelyet a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége valósít meg.

Elfogy a nyereség: lejtmenetben a magyar borágazat

A régóta tartó kedvezőtlen trendek a teljes borszektort sújtják, de a kisebb szereplők különösen pengeélen táncolnak.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az itteni borok bemutatkozására jó alkalmat fog kínálni a 2025-2026-ban megrendezésre kerülő Magyar-Szerb Kulturális Évad.

A magyar kormány támogatásával már számos beruházást indítottunk útjára sikerrel a Kárpát-medencében

– emlékeztetett Nagy István. Hozzátette, befejeződött a gyulafehérvári érsekséghez tartozó borvidék revitalizációjának első szakasza, ahol az Agrárminisztérium által nyújtott támogatásból megújult az eszközpark, míg a Felvidéken megnyitotta kapuit a párkányi Borok Háza. Az agrárminiszter rámutatott, a Partiumban és Erdélyben már működnek azok a jól felszerelt borászati laboratóriumok, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával jöttek létre.