Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Nincs is jobb annál, mint amikor a kiskertben frissen szedett, illatos paradicsomot ehetünk a reggeli szendvics vagy rántotta mellé. Ugyanakkor az elmúlt években egyre nagyobb divatja lett a házi paradicsomlevek és szószok, vagy akár a házi ketchup készítésének is, amihez érdemes a szaporább, nagyobb termésű fajtákat beszerezni. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet immáron hetedik éve működik együtt a Lidl Magyarország áruházlánccal annak érdekében, hogy a hazai tájfajta paradicsompalánták minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Idén a Nemzeti Fajtajegyzékbe újonnan felvett Herencsényi, befőző típusú tájfajta paradicsom is felkerül az áruházlánc polcaira - írja közleményében az ÖMKi.
A közönségkedvenc koktél sem maradhat el
A zsámboki Orsiherba Biokert március óta neveli és gondozza a májusban polcokra kerülő biopalántákat, így a Herencsényi mellett az évről évre nagy közönségkedvenc Máriapócsi koktél tájfajtát is, hogy minden vásárló a szívének kedves növényt vihesse haza a kertjébe. A népszerű, folytonnövő koktélparadicsom a kert ideális lakója. Erős szára és gyors növekedése, gombabetegségekkel szembeni kiváló toleranciája és folyamatos termésérése a kezdő kertészeknek is garantált sikerélményt nyújt. Koktél méretű bogyói miatt friss fogyasztásra ajánlott. A fajta üde, fiatalosan telt édességével, finom illatával és tetszetős alakjával az egyik kiemelt alapanyaga lehet a nyári és őszi ételeknek.
A paradicsom tájfajták termesztésének nagy előnye nemcsak az, hogy különleges szín- íz- és alakgazdagsággal ajándékoznak meg bennünket, hanem az is, hogy belőlük magot fogva, a következő évben már a saját palántánkat nevelhetjük. A tájfajták természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, amelyek magjait elvetve fenntartjuk a széles genetikai készlettel rendelkező kultúrnövényeket, a hazai kertészeti múlt fennmaradt értékeit, egyúttal az alkalmazkodás kulcsát a gyorsan változó környezetünkhöz.
Hogyan neveld a Herencsényi tájfajtát?
Akár másfél-két méter magasra is megnövő, középerős növekedésű fajta, a növény erős szárai folyamatosan képzik a hónaljhajtásokat az érés kezdetéig. Mivel a termés átlagos súlya elérheti akár a fél kilogrammot is, így érdemes a növényt támrendszerre vezetni és két szárra metszeni. A fejlett palánták kiültetésétől számítva a virágzás június közepére-végére esik, majd az érés kezdete szabadföldön július végére, főérése augusztus közepére tehető. A növény gondozásánál figyelni kell a megfelelő környezeti feltételekre, ellenkező esetben a növény a virágokat elrúghatja. A termés lapított gömb alakú, nagy méretű, vékony héj jellemzi, amely egyrészt ideálissá teszi a befőzéshez, ugyanakkor könnyen el is repedhet. Száraz időben a repedések beforrnak és nem okoznak gondot a paradicsom felhasználásánál, nedves időjárásban viszont érdemes figyelni, mert a megrepedt bogyó gyorsan rothadásnak indulhat.
A Herencsényi tájfajta paradicsombogyóit óvatosan kell a rekeszbe helyezni és egy sorban kell tárolni, hogy a nyomódásra érzékeny, puha, lédús termések kevésbé sérüljenek. Érdemes szedés után azonnal fogyasztani vagy feldolgozni. Megfelelő termesztési körülmények között (megfelelő ültetési távolságok, támaszték, jól átszellőztethető lombozat) toleráns a fitoftórára és a paradicsom alternáriás betegségére.
A sokszínűség harapható
Kultúrnövényeink, genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan, sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben. A tájfajták, melyek természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, sokszínűségükkel lehetővé teszik az alkalmazkodást a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz és piaci igényekhez. Genetikai erőforrást jelentenek egy jövőállóbb, helyi adottságokhoz igazodó, a gazdák függetlenségét biztosító, fenntartható mezőgazdasági modell megvalósításához, és nem utolsó sorban a gasztronómiai kínálat és a mindennapi étrend gazdagításához is hozzájárulnak.