Giczi Gergely (ügyvezető-helyettes, Agrármarketing Centrum) előadásában átfogó képet adott a magyar élelmiszeripar jelenlegi helyzetéről és exportlehetőségeiről. Rámutatott: a szektor jelentős fejlesztési hullám előtt áll, miközben a magyar agrár-élelmiszerexport már most is 4 milliárd eurós külkereskedelmi többletet termel. Ugyanakkor az export túlságosan Európa-központú, ezért elengedhetetlen a diverzifikáció, különösen a növekvő ázsiai, balkáni és közel-keleti piacok felé. A fogyasztási trendek - mint a kényelmi és funkcionális termékek előretörése - új lehetőségeket kínálnak a magyar gyártóknak.
Giczi Gergely hangsúlyozta, hogy a következő években a hazai élelmiszeripar jelentős kapacitás- és minőségi ugrást hajt végre, ami még inkább szükségessé teszi az új piacok megnyitását és a professzionális exportpromóciót. Kiemelte: a prémium termékekben rejlő lehetőségek mellett a versenyképes tömegtermelésről sem mondhat le az ágazat.
Az AMC célja, hogy olyan partnerségeket és nemzetközi kapcsolódási pontokat hozzon létre, amelyek hosszú távon is erősítik a magyar márkákat a globális piacon, és stabil növekedési pályán tartják a szektort.
Az AMC exportfejlesztési eszközrendszerének központi eleme a Hungarian Food Business Program, amely nemzetközi kiállításokkal, B2B delegációs utak szervezésével és digitális beszerzői katalógussal támogatja a cégeket. Az idei OMÉK és a hozzá kapcsolódó Hungarian Food Summit látványos eredményeket hozott: 1000 kiállító, 50 ezer látogató, valamint 70 magyar vállalat és 36 országból érkező 200 nemzetközi beszerző közötti több mint 2500 üzleti tárgyalás. Az előadó zárásként arra biztatta a magyar élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy éljenek a külpiaci megjelenés lehetőségeivel.
Magyar élelmiszerek hódíthatnak külföldön: nem is gondolnád, melyikek
Fontosak az ilyen események
Pókecz Anna (marketing vezető, Cerbona) szerint az OMÉK „nagyon jó platform” a márkáknak, beszerzőknek és érdeklődőknek egyaránt. Mint mondta, kollégái értékes szakmai impulzusokat gyűjtöttek, a rendezvény pedig egyszerre biztosított tanulási lehetőséget és hatékony networking felületet. A Cerbona külön öröme volt, hogy a nevezett termékkel harmadik helyezést értek el az innovációs díjon, ami tovább erősítette a cég számára az esemény jelentőségét.
László Judit (exportfejlesztési tanácsadó, exportfejlesztes.hu) a rendezvényt „hiánypótlónak” és európai viszonylatban is „egyedülállóan magas színvonalúnak” nevezte. Hangsúlyozta, hogy a környező országokban nem találkozik hasonló léptékű eseményekkel, ahol ennyire sok nemzetközi beszerző jelenik meg. Kiemelte: a „nagy számok törvénye” miatt ilyen volumenű eseményeken szinte garantált, hogy a felkészült magyar gyártók értékes, hosszú távú üzleti kapcsolatokra találjanak.
Jósa István (kereskedelmi igazgató, Breier Farm) különösen azt emelte ki, mennyire hatékony volt a tárgyalások előzetes szervezése. Elmondása szerint a 15 perces üzleti beszélgetések fókuszáltak, gyorsak és professzionálisak voltak, miközben a nagyközönségnek szóló napokon rengeteg fogyasztói visszajelzést is kaptak. Tapasztalata szerint ez nemcsak üzletileg, hanem márkaépítési szempontból is nagyon értékes. Hajnal Szilvia (ügyvezető igazgató, Napsugár-Trade) úgy vélte, az ilyen rendezvények ritka, de rendkívül fontos alkalmak a szektorban: egyszerre tudnak szakmai eszmecserékre, új trendek megismerésére és kapcsolatépítésre fókuszálni.
Mi történik itt? Fontos hírek érkeztek a magyarországi élelmiszerekről
A szervezői oldalról Giczi Gergely hangsúlyozta: az OMÉK kettős küldetését - a nagyközönségi élményeket és a professzionális szakmai tartalmat - az idei évben sikerült a legkiegyensúlyozottabban teljesíteni. Kiemelte: a Hungarian Food Summit immár 37 országból 200 beszerzőt hozott Budapestre, amely a magyar élelmiszeripar számára jelentős külpiaci lehetőségeket teremt. Célként jelölte meg, hogy két éven belül már 300 külföldi döntéshozót szeretnének vendégül látni.
Utókövetés és exportmunka: ez lehet a siker kulcsa
Az„utánkövetés törvénye" is hangsúlyos: A szakemberek szerint semmilyen kiállításon való megjelenés nem válik önmagában üzletté, az eredményeket a folyamatos kapcsolattartás hozza. A külföldi piacok megértéséhez elengedhetetlen a kulturális és piaci sajátosságok ismerete. A rendezvények kiváló alapot teremtenek a külpiaci stratégiákhoz, de az eredményesség már a cégek kereskedelmi csapatain múlik: azon, mennyire élnek a lehetőségekkel és mennyire képesek azokat hosszú távú partnerséggé formálni. Végül Giczi Gergely a tapasztalatok legfontosabb tanulságát úgy fogalmazta meg: a magyar vállalatoknak bátrabban kell jelen lenniük a nemzetközi térben.
Nem igaz, hogy a külföldi beszerzőket nem érdekli a magyar élelmiszeripar
- fogalmazott.
Új összetevő jelenthet meg sok élelmiszerben: kék színű, ezt kell tudni róla
Belföldi trendek, változó fogyasztói igények
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Covid óta jelentős szerkezeti változások zajlanak: nőtt a diszkontok szerepe, erősödtek a private label termékek, valamint kettős irány rajzolódott ki a fogyasztói igényekben. A szakemberek szerint egyértelműen látszik, hogy egyes kategóriák visszaesnek, mások viszont dinamikusan nőnek. A piac kettészakadása miatt egyszerre nő a kereslet a funkcionális, prémium, mentes és probiotikus termékek iránt, miközben az árérzékeny kategóriák is stabilan tartják magukat. Mint mondta, a kihívás az, hogy a gyártóknak a két pólus között kell megtalálniuk a saját optimális pozíciójukat.
A prémium márkák építése nehéz feladat, éppen ezért kulcsfontosságú párhuzamosan fejleszteni a saját márkás értékesítési stratégiát is. Ezek együttes kommunikációja adhat valóban versenyképes pozíciót a nemzetközi piacokon.
Jósa István gazdasági kontextusba helyezte a várakozásokat. Bár a makrogazdasági előrejelzések mérsékelt növekedést és csökkenő inflációt mutatnak, szerinte a felső kategóriás prémium termékek piacán nem várható jelentős bővülés. A középkategóriás, jó ár-érték arányú termékeknél viszont növekedésre számít. Külön is beszélt a rövid ellátási láncok és a transzparens, helyi termelésű élelmiszerek térnyeréséről, amelyek iránt erősödik a fogyasztói bizalom.
