A január 16-án megrendezett konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb lemaradása a nyugati országokhoz képest a posztharveszt és az értékesítés területén tapasztalható. Csizmadi Imre NAK osztályelnök kiemelte, hogy bár a termésátlagokat a jó termelők már a legmagasabb szint környékére emelték, a tárolással kapcsolatban még jelentős fejlesztésekre van szükség - írja a FruitVeb.

Dr. Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke előadásában az összefogás jelentőségét hangsúlyozta. Az összefogásé a jövő, a 'magányos harcosok' ideje lejárt - jelentette ki. Véleménye szerint a jelenlegi 21% alatti szervezettségi szintet 40% köré kellene emelni Magyarországon. Kifejtette, hogy a termelői szervezeteknek védőbástyaként kell működniük, biztosítva a tagok piacra jutását, amihez hatékony logisztikai rendszer és értékesítési szakértelem szükséges.

Kelemen Péter, a Medifruct Kft. ügyvezetője a termelői szervezetek működéséről és az Operatív Programok (OP) nyújtotta lehetőségekről beszélt. Kiemelte, hogy cégük sikerének alapja az átláthatóság, az alacsony adminisztrációs költségek és a közös minőségtanúsítási rendszer bevezetése volt. Hangsúlyozta, hogy napjainkban egy új TÉSZ alapításánál célszerűbb egy már meglévő szervezethez csatlakozni a támogatási előnyök miatt. Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari stratéga előadásában a posztharveszt innováció üzleti jelentőségét emelte ki. Rámutatott, hogy az Európai Unióban a betakarított zöldségek és gyümölcsök 39-42%-a megy veszendőbe, ezért különösen fontosak az innovatív módszerek bevezetése a betakarítás, szállítás, tárolás és csomagolás területén.

A konferencia nemzetközi kitekintést is nyújtott: Mariusz Kakol, a Bayer Lengyelország régiómenedzsere a lengyel hagymatermesztés helyzetét és kilátásait ismertette. Bemutatta, hogy Lengyelországban két vajdaságból származik a hagymatermés 60-70%-a, és részletesen elemezte a 2025-ös év időjárási körülményeit, valamint a 2026-os kilátásokat. Kiemelte, hogy a jelenlegi nagybani hagymaárak rendkívül alacsonyak, mindössze 40 Ft/kg körül alakulnak. A délutáni szekcióban Dr. Hitka Géza egyetemi docens a tárolók építési hibáiról és a tárolás tudományáról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a hűtőházak tervezésénél az elsődleges szempont a hőterhelés meghatározása, és hagymánál a hűtőteljesítmény mellett a légcsere is kritikus tényező. Részletesen bemutatta a termények tömegveszteségét meghatározó tényezőket és a hűtőtárolók helyes kialakításának szempontjait.

Dr. Zsom Tamás egyetemi docens a vöröshagyma korszerű tárolásáról beszélt, ismertetve a minőségi követelményeket, a tárolással összefüggő biológiai jellemzőket és a különböző tárolási módszereket. Külön kitért a vöröshagyma tárolás során bekövetkező elváltozásokra és a kihajtásgátlás különböző eljárásaira. Mihail Prodan a konténeres és az ömlesztett tárolási módozatok közötti különbségeket mutatta be, kitérve az ideális konténerméret meghatározására és a különböző hűtőkörök előnyeire. Dr. Notterpek Jácint a tárolási szakaszok részletes ismertetése mellett a szárítás folyamatát és a tárolási hőmérsékletek közötti összefüggéseket elemezte. A konferencia zárásaként Fodor József a posztharveszt műveletek során alkalmazható fényforrásokat mutatta be, kiemelve, hogy a megfelelő spektrumú megvilágítás jelentősen meghosszabbíthatja a tárolási időt és hatékonyabb a hagyományos megoldásoknál.