A 2026-os választási kampány egyik központi témájává vált a kiskereskedelmi multinacionális vállalatok különadóztatása. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy 2010 és 2025 között közel 15 000 milliárd forintot vontak el a bankoktól, energiavállalatoktól és kereskedelmi láncoktól, amit a "magyar emberek javára" fordítottak. A kormányfő egyértelművé tette: újabb győzelem esetén folytatják ezt a gyakorlatot. A kormányzati kommunikációban a kiskereskedelmi láncok nem csupán gazdasági szereplőkként, hanem politikai ellenfelekként is megjelennek. Lázár János még radikálisabb álláspontot képvisel, aki szerint a külföldi tulajdonú láncok a magyar termékek kiszorításához járulnak hozzá, ezért a kiskereskedelmi piac "átszervezésére" van szükség. Véleménye szerint "le kell tolni" a külföldi szereplőket a piacról a magyar termelők és termékek versenyképességének javítása érdekében.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát kritizálja leginkább. Álláspontjuk szerint a kormány érdemi szakmai egyeztetés nélkül hoz döntéseket az árréskorlátozás meghosszabbításáról és egyéb, a szektort érintő intézkedésekről, ami jelentős bizonytalanságot okoz. Ez visszavetheti a beruházásokat, fejlesztéseket és a hálózatbővítést, végső soron csökkentve az ország versenyképességét és befektetői vonzerejét.

Gazdasági szakértők rámutatnak, hogy az árstopok és árréskorlátozások nem kezelik a mögöttes, strukturális problémákat. A kiskereskedelmi árakat nem kizárólag a boltok árrése határozza meg, hanem az ellátási lánc költségei, az energiaárak, a logisztikai kiadások és a beszállítói árképzés is. A kormányzati beavatkozások legfeljebb rövid távon mérsékelhetik az árakat, hosszabb távon azonban profitabilitási nyomást helyeznek az üzletekre.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrumnak elmondta:

A hazai versenyképességi deficit - ha nem is minden termékpályán - de már a termelőtől kezdve végigvonul az egész ellátási láncon.

Kifejtette, hogy számos magyar mezőgazdasági alapanyag előállítási költsége nemzetközi összehasonlításban magasabb, mint amit a piac hajlandó fizetni érte. Ugyanakkor vannak pozitív példák is, mint a hazai termelői tejár vagy a csirkehús-előállítás. A szakértő szerint a feldolgozás hatékonysága jelenti a fő problémát:

Bár az élelmiszeripari szereplők között is vannak hatékony, exportképes szereplők, általában a hazai élelmiszerfeldolgozás versenyképessége messze nem éri el az uniós szintet.

További jelentős teher a magas áfa, amely ugyan egyes alapélelmiszerek esetében kedvezményes, 5 százalékos, de fontos termékcsoportok, mint a húskészítmények vagy a zöldség-gyümölcs kategória továbbra is 27 százalékos kulcs alá tartoznak.

A szakmai szervezetek figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi irány folytatása akár a bolthálózat további zsugorodásához vagy egyes láncok kivonulásához is vezethet. Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke egy interjúban konkrétan úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezet akár nagy szereplők kivonulásához is vezethet Magyarországról.

A bizonytalan, multiellenes gazdasági környezet nemcsak a meglévő nemzetközi láncok jövőjét teszi kérdésessé, hanem új, más szabályok szerint működő szereplők megjelenését is ösztönözheti. Már megjelent Magyarországon a Basket Plus néven működő orosz MERE diszkontlánc, amely kevesebb helyi beruházással, de versenyképes árakkal próbál teret nyerni. Emellett hazai példák is akadnak: a magyar tulajdonú "brutál diszkont" hálózat minimalizált működési költséggel, koncentrált termékkörrel és agresszív beszerzési stratégiával építi piaci részesedését.

A felfokozott piaci hangulatban március 4-én rendezik meg a Portfolio RETAIL DAY 2026 konferenciát, ahol a magyar kiskereskedelmi szektor legfontosabb stratégiai, gazdasági és piaci kérdéseit vitatják meg. A rendezvény nyitó szekcióját Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára tartja, így a kormányzati stratégia közvetlenül beépül a szakmai diskurzusba. A konferencián a szektor legfontosabb piaci szereplői is részt vesznek, köztük nagy láncok vezetői, FMCG-szereplők, e-kereskedelmi és logisztikai szakértők.

A program négy nagyobb szekcióban tárgyalja a makrogazdasági trendeket, a kiskereskedelem aktuális kihívásait és a sikeres működés stratégiáit a változó környezetben. Az esemény így nem csupán éves találkozó, hanem a strukturális kihívások értelmezésének és a jövőbeni stratégiai irányok meghatározásának egyik kulcseseménye is.