Az uniós agrár-élelmiszeripari export tavaly 1%-kal, vagyis 2,8 milliárd euróval haladta meg a 2024-es szintet, ezzel az EU megőrizte világelső pozícióját. Az öt legnagyobb globális exportőr - az EU, az Egyesült Államok, Brazília, Kína és Kanada - közül egyedül az unió tudta növelni kivitelének összértékét. Ez jól mutatja a szektor ellenálló képességét a volatilis kereskedelmi környezetben. Az exportárak az év elején érték el csúcspontjukat. Ezt követően fokozatosan mérséklődtek, éves átlagban azonban stabilak maradtak.
Továbbra is az Egyesült Királyság az uniós agrártermékek első számú célpiaca, miközben az Egyesült Államokba és Kínába irányuló export csökkent. A termékszerkezet diverzifikált maradt: a gabonafélék, a tejtermékek és a bor vezették az exportkosarat. A globális áremelkedés jelentősen növelte a kakaótermékek, a kávé, a csokoládé és a tejtermékek kivitelének értékét. Ezzel szemben az olívaolaj exportja az alacsonyabb árak, a bor- és a gabonakivitel pedig a csökkenő volumen miatt esett vissza.
Az import oldalán tapasztalt 9%-os, 16,2 milliárd eurós növekedés elsősorban az áremelkedéseknek tudható be, hiszen az importárak átlagosan 10%-kal ugrottak meg az év során. Továbbra is a kávé, a tea, a kakaó és a fűszerek kategóriája maradt a legnagyobb importtétel. A behozatal értékének növekedését nagyrészt a kakaó és a kávé rekordszintű ára magyarázta. A gyümölcsök és a diófélék ára szintén emelkedett. Ezzel szemben az olaj- és fehérjenövények importára, valamint a gabonafélék importvolumene csökkent. A szubszaharai Afrikából, Kanadából, Vietnámból és az Egyesült Államokból származó behozatal bővült, míg az Ukrajnából érkező import visszaesett.
Az import dinamikusabb bővülése következtében az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete 49,9 milliárd euróra szűkült. Ez 13,3 milliárd euróval elmarad a 2024-es értéktől, azonban a termékek többségénél az unió továbbra is nettó exportőr maradt.
A szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező partnerországok szerepe továbbra is meghatározó. 2025-ben az uniós agrár-élelmiszeripari export 61%-a, valamint az import 57%-a ilyen partnerekkel bonyolódott. Ez az arány jól tükrözi a két évtizede folyamatosan bővülő megállapodáshálózat stratégiai jelentőségét.
