Egy F-22-es vadászrepülőgép március 18-án sikeres tesztrepülést hajtott végre félig bio- félig pedig hagyományos üzemanyaggal töltve. Az amerikai hadsereg azt tűzte ki célul, hogy 2016-ra a teljes légierőt fele részben bioüzemnyagokból működtesse. A bioüzemanyaggal történt sikeres próbarepülés megnyithatja az utat az alternatív energia ennél szélesebb körű felhasználása előtt is - írja az EurActive.

Alexandre Dossat, a brüsszeli székhelyű légi- és hadiipari szövetség szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy ha Európa nem akar lemaradni a globális bioüzemanyag-versenyben, akkor most kellene meghozni a döntéseket. "Tömegesen meg kell emelnünk a termelést, ehhez pedig politikai támogatásra is szükség van, hogy a hatóságok jogszabályokkal ösztönözzék és segítsék, hogy a bioüzemanyagok már ebben a kezdeti szakaszban elterjedjenek" - mondta Dossat az EurActivnak. 

Az Európai Uniónak szintén vannak hasonló célkitűzései: egyrészt 2020-ig a kontinens közlekedésének 10 százalékát akarják bioüzemanyaggal működtetni, másrészt az unió a 2009 júliusában elindult hét éves 1,6 milliárd eurós költségvetésű úgynevezett "Clean Sky" programmal támogatja a szén-dioxid és a zajszennyezés felére, a nitrogén-oxid kibocsátásnak pedig 80 százalékkal történő csökkentését szintén 2020-ig. 

Mi szól ellene?

A bioüzemanyagok továbbra is vita tárgyát képezik, főleg mivel használatukat és bevezetésüket a legtöbb esetben a földhasználati szokások megváltozása is kíséri. A Greenpeace egyik szóvivője, Sebastian Risso szerint "a bioüzemanyagok növényi alapúak és rengeteg földre van szükség hozzájuk. A világon azonban a legtöbb földterület már használatba van véve, így a bioüzemanyag termelése vagy más földterületekre kényszeríti a mezőgazdaságot, vagy elkergeti a közösségeket a födjeikről." Ráadásul a legújabb kutatások szerint az üvegházhatást okozó gázok aránya jelentősen megemelkedett a megművelt földterület kiszélesedése nyomán. 

A bioüzemanyag-piac növekedése nem feltétlenül pozitív, először ugyanis arról kellene meggyőződni, hogy az adott alapanyag termelése hosszú távon mennyire fenntartható. A repce-alapú, úgynevezett első generációs bioüzemanyagot egyelőre úgy hirdetik, mint aminek alapanyaga, a sárgarepce képes megteremni az olyan földeken is, amik különben élelmiszerek termelésére nem alkalmasak. 

Szakértők azt állítják, hogy a repce-alapú üzemanyagok használata során 75 százalékkal kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe, mint a hagyományos üzemanyagok esetén, azonban még így is hozzájárul a globális felmelegedéshez.