A Kána-tó a kétezres évek elején a Hosszúréti-patak felduzzasztásával jött létre. A négy elemből álló, egymással összefüggő tórendszer azonban fokozatosan elveszítette természetes egyensúlyát: a beérkező hordalék – por, falevelek és egyéb szerves anyagok – folyamatosan ülepedtek a mederben, jelentős iszapréteget képezve. Ennek következtében romlott a vízminőség, csökkent az öntisztulási képesség, és a tó ökológiai rendszere is egyre sérülékenyebbé vált. A revitalizáció több évig tartó többlépcsős tervezésében és kivitelezésében a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett és elismert szakértői, illetve szaktervezői, valamint több érintett hatóság képviselői vettek részt.

A vízminőség javítása és a stabil vízi környezet kialakítása több, egymásra épülő ütemben valósul meg. A felhalmozódott iszapot az akkreditációs laborban megvizsgálták és megállapították, hogy nem tartalmaz veszélyes anyagokat. A 30.000 m³ iszap eltávolítása és az élőhely rehabilitációja után már zajlik a töltésépítés és a zsiliprendszer kialakításának egyik kulcslépése, a munkaterület vízzáró leválasztása, amely megteremti a feltételeit a tó jövőbeli vízszabályozását biztosító műtárgyak megépítésének.

A munkagépek folyamatosan végzik a föld elszállítását, hogy a tópart visszanyerje rendezett arculatát. A terület esztétikai és ökológiai frissítése érdekében a partoldali nádas és cserjés ritkítása is megkezdődött. A beavatkozás a Kána tavak vízminőségének javítását helyezi előtérbe úgy, hogy a mederfenéken összegyűlő iszap leüríthető legyen. Az ökológiai vizsgálatok és javaslatok alapján a parti zonációban kialakuló növényzet, nád, sás megtelepedése az elsődleges cél, ami segíteni fogja a tó jó vízminőségének fenntartását. Legalább ennyire hangsúlyos a partvonal rekonstrukciója, amely alapvetően alakítja át a tó karakterét.

Fokozatosan kialakuló, lankás partzónák jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a természetes növényzeti sávok megjelenését. A beavatkozásoknak köszönhetően a tórendszer tisztább és stabilabb víztestté válik, mely gazdagabb élővilágnak adhat otthont, és képes lesz természetes módon szabályozni saját ökológiai folyamatait. Ezáltal rendezett és esztétikus környezetet tud biztosítani a környék lakóinak és a kirándulóknak. A tó vízszintjében nem lesz változás, a vízmélység a kotrást követően 1-1,5 m körül alakul. A vízjogi üzemeltetési engedély szerint akkreditált mintavevő szervezet fél évente vízmintavételt végez, az értékelő jelentéseket pedig megküldik a vízügyi hatóság felé.

A tavak vízmélysége és ezáltal a víztérfogata is a beruházás keretében jelentősen megnő, ami minimálisra csökkenti a túlzott oxigénhiányos állapot kialakulását. Fenékleürítési lehetőséget is kapnak a tavak, ami lehetővé teszi, hogy az esetlegesen mégis megromlott minőségű vizet egyszerűen leeresszék, és a Hosszúréti-patakon érkező friss vízzel töltsék fel akár néhány nap leforgása alatt. A tó közeljövőben kiválasztott üzemeltetőjének pedig kiemelt feladata lesz a IV. tó (Wetland) hordalékfogó medencéjének rendszeres tisztítása a telítődés mértékének megfelelő ütemben. A hordalékfogó rendszeres tisztításával az I., II., és III. tavak iszaposodásának mértéke minimálisara csökken.