Az Ipsos Earth Day 2023 riportja szerint a világ lakosságának átlagosan 31%-a értett egyet az állítással, amely szerint országa vezetésének, a vállalatoknak, illetve a lakosságnak összehangolt cselekvésterve lenne arra, hogy hogyan állítják meg a klímaváltozást. Ez az arány hazánkban éppen a fele (15%), amivel Magyarország Japán után a legpesszimistább nemzetnek bizonyult a kutatásba bevont 29 ország közül. Ehhez képest a magyarok a világátlag feletti fontosságot tulajdonítottak annak, hogy országuk kormánya azonnal fellépjen az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, egyébként cserbenhagyja a magyar lakosságot (61% vs 65%). Szintén kiemelkedően magas, 71%-os volt az egyetértés abban, hogy az országnak az eddiginél jóval többet kellene tennie az ügy érdekében (a globális érték 66%). A magyar felnőtt lakosság mindössze tizede hiszi, hogy az ország világszinten is elől járna a klímaváltozás elleni küzdelemben, amivel Magyarország a legnagyobb önkritikát gyakorló nemzetté vált. A magyarok mégsem hárították át a teljes felelősséget az ország vezetésére, hiszen tízből hat állampolgár vallotta, hogy ha egyének szintjén nem történnek azonnali változások, az már a következő generációk életét veszélyezteti.

Amint az fentebb is szerepelt, a globális országátlag alig kevesebb, mint egyharmada (31%) értett egyet azzal, hogy kormányának világos terve van arra vonatkozóan, hogy a kormány, a vállalkozások és az emberek hogyan fognak együttműködni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a klímaváltozás ellen. Ez az arány tavaly óta némileg csökkent, ami talán a kormány fókuszának változását jelzi, amely a közvetlenebb politikai, társadalmi és gazdasági kérdések megoldásának szükségességéből adódik. Ezt más megállapítások is alátámasztják, amelyek szerint megosztottság tapasztalható abban a kérdésben, hogy most van-e itt az ideje a befektetéseknek az éghajlatváltozásba vagy sem. Bár a többség nem ért egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás negatív hatása túl messze vannak ahhoz, hogy aggódni lehessen miattuk.

Általánosságban elmondható az is, hogy a megkérdezett emberek szerint az éghajlatváltozás okozta gazdasági költségek nagyobbak lesz, mint a mint a folyamat csökkentését célzó intézkedések költségei. De ebben nem volt konszenzus, vagy többség: a válaszadók két-ötöde (42%) mondta ezt világszerte, miközben egynegyedük (26%-uk) szerint az éghajlatváltozás mérséklésének költségei nagyobbak lesznek, mint az éghajlatváltozásé. Magyarországon a válaszadók több mint egyharmada, 35%-a szerint a klímaváltozás költségei lesznek a nagyobbak, míg az emberek csaknem egynegyede, 23%-a szerint a mérséklés költségei. A válaszadók rendkívül megosztottak abban a kérdésben, hogy vajon túl nagy áltozatot kérnek-e az országuktól a klímaváltozás elleni fellépés során. A globális átlag szerint az emberek egyharmada, 34%-a véli úgy, hogy igen, és több mint egynegyedük, 28%-uk nem ért egyet ezzel az állítással. Magyarországon a globális átlagtól eltérőek ezek a számok. Az emberek egyötöde, 20% érzi azt, hogy túl sokat kérnek az országától, míg 36%-uk szerint ez nincs így.