A Közös Agrárpolitika (KAP) és az összes főbb európai zöld megállapodás - mint a Farmtól az asztalig és a Biodiverzitási Stratégia, az Erdészeti Stratégia, a Talajstratégia és a Vidéki Területek Hosszú távú jövőképe - mind elismerik a K+I fontosságát, hiszen csak ezekkel lehet elérni az ambiciózus uniós szakpolitikai célokat és célkitűzéseket. A konferencia képet ad arról, hogy milyen előnyökkel járnak a kutatási és innovációs tevékenységek a gazdálkodók, az erdészek és a vidéki területeken élők számára, de a résztvevők lehetőséget kapnak arra is, hogy alakítsák a Bizottság hosszú távú uniós kutatási programját a mezőgazdasági ágazatban, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg a Horizont Europe 2025-2027 stratégiai tervvel kapcsolatosan is.

Az elmúlt évtizedben átfogó lépéseket tettünk a K+I területén, és most már a gyakorlatban is látjuk az eredményeket: már rengeteg innovatív megoldás és új tudás áll készen a gyakorlati felhasználásra. A környezet, a gazdálkodási körülmények változtatása ugyanakkor újabb és újabb is kihívást jelent a mezőgazdaság számára, de számos új lehetőséget kínál gazdálkodóink, erdészeink és vidéki közösségeink számára

- mondta el a megnyitón Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa. Hozzátette: a tét nagy, és továbbra is teljesítenünk kell. Ma félúton járunk a Horizont Európa megvalósítása terén, ami az EU történetének legambiciózusabb K+I programja, amely példátlan mértékű finanszírozást irányoz elő a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vidéki területek számára. A biztos beszélt arról is, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a következő EU-s K+I programról és a 2027 utáni KAP-ról. Éppen ezért időszerű az ígéretes K+I megoldások bemutatása, az ágazat döntéshozóival, kutatóival, tudományos munkatársaival való párbeszéd újraindítása, és ennek remek kerete ez a konferencia is, hiszen a megjelentek javaslatokat, tanácsokat fogalmazhatnak meg azzal kapcsolatban, hogy melyek legyenek K+I prioritásai az elkövetkező években.

A konferencia első napján plenáris előadások és panel beszélgetések keretében áttekintették a gazdálkodók előtt álló legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket. Az előadások és beszélgetések arra fókuszáltak, hogy hogy milyen K+I intézkedésekre van szükség az uniós szakpolitikák és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési agenda kihívásainak eléréséhez, valamint az, hogyan hajtsuk végre ezeket az EU-n belüli és globális hatások megerősítése érdekében.

Az első EU AgriResearch Konferenciát 2016-ban tartották, ami nagyban hozzájárult az EU mezőgazdasági kutatásával és innovációjával kapcsolatos hosszú távú stratégiai kialakításához. A tanácskozások fontos eszközei annak, hogy az EU a társult országokkal, a magánszektorral, alapítványokkal és más érdekelt felekkel kialakított kutatási és innovációs partnerségben is egyesítse az erőit, és ezáltal képes legyen felgyorsítani a gazdálkodási rendszerek átalakítását. Az eddigi konferenciák az agroökológiára, az állategészségügy és állatjólét javítására, valamint az adatok és a digitális megoldások mezőgazdasági potenciáljának növelésére összpontosítottak. A közös munka egyik fontos vívmánya két évvel ezelőtt elindított 'A Soil Deal for Europe' (Európai Talajegyezmény) amelynek keretében 100 élő laboratóriumot és lighthouse farmokat hoztak létre több mint ezer helyi kísérleti és teszt bázissal Európa-szerte annak érdekében, hogy 2030-ra elérjük az egészséges talajokra való átállást.

Címlapkép forrása: Tóth Krisztina