Az Európai Parlament szerdai ülésén megszavazta a természet helyreállításáról szóló törvényt, amely számos vitát váltott ki a közelmúltban, és a jogszabálynak várhatóan jelentős visszhangja lesz az elkövetkező hónapokban.

A törvényt szűk többséggel fogadták el, 336-an szavaztak a módosított törvény mellett és 300-an ellene, 13 tartózkodás mellett, az eredményt pedig a jogszabályt pártoló képviselők hangos tapssal üdvözölték.

Ez mindent megváltoztat: elfogadta az EP a vitatott jogszabályt

Zöld utat kapott a természet helyreállításáról szóló törvény, amely átalakítja a mezőgazdaságot is.

A neheze most jön

A képviselők által megszavazott – az Európai Bizottság által először 2022 júniusában előterjesztett -  jogszabály most újra a parlament környezetvédelmi bizottsága elé kerül, ahol korábban 44-44 arányban leszavazták. A képviselők ezután tárgyalásokat kezdenek a tagállamokkal, amelyek már megállapodtak az üggyel kapcsolatos közös álláspontról, hogy finomhangolják a rendelkezéseket és kompromisszumos szöveget alkossanak, amelyet aztán mindkét társjogalkotó jóváhagyhat.

Ezek a tárgyalások ugyanakkor várhatóan elhúzódnak és megosztóak lesznek a természet helyreállításáról szóló törvény körüli hónapok óta tartó vita ismeretében.

 Az átfogó javaslat ugyanis már eddig is parázs vitákat szült. Az elmúlt időszakban a törvény elsősorban a jobboldali pártok, különösen a parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) heves kritikáját váltotta ki.

A jogszabály célja, hogy 2030-ig Európa leromlott ökoszisztémáinak legalább 20 százalékát helyreállítsák. Ennek érdekében a rendelet hét cselekvési területen határoz meg kötelező érvényű célokat, azzal a céllal, hogy visszafordítsa az ellenőrizetlen emberi tevékenység és az éghajlatváltozás által okozott környezeti károkat. Ilyen a területek például a mezőgazdasági művelés alatt álló földek, a tőzeglápok, a beporzók és a tengerek.

Nincs egyetértés

Az Európai Néppárt ugyanakkor többször hangoztatta, hogy a törvény jelenlegi formájában veszélyeztetné az európai gazdák és halászok megélhetését, nehezítené a régóta működő ellátási láncok működését, csökkentené az élelmiszertermelést, növelné a fogyasztói árakat, és még a városi területeket is visszaszorítaná annak érdekében, hogy helyet adjon a zöldterületeknek.

A jogszabály mellett állók, az Európai Bizottság, több tucat civil szervezet, több ezer klímakutató, a megújuló ipar és olyan nagyvállalatok, mint például a Nestlé, az IKEA, a H&M, vagy az Unilever és a Danone vitatták ezeket az állításokat, és azt hangsúlyozzák, hogy a természet helyreállítása teljes mértékben összeegyeztethető az emberi tevékenységgel, ráadásul elengedhetetlen az európai talajok életképességének biztosításához.

A jogszabály az Európai Parlamentben is komoly támogatókra lelt. "Az elmúlt 40 évben Európa a globális ütem kétszeresével melegedett. Az emberek jóléte annál jobb, minél több a zöld terület, csökken a környezetszennyezés és mérséklődik a zoonózisok veszélye" - mondta César Luena szocialista képviselő, a téma felelőse a szerdai sajtótájékoztatón.

A képviselő hozzátette: "A törvény mindenkinek jó, de különösen a gazdáknak, a halászoknak és mindazoknak, akik aktívan részt vesznek az ökoszisztémák környezetében végzett munkában. A Green Deal csak akkor lesz végrehajtható, ha van hozzá egy természet helyreállításáról szóló törvényünk" - tette hozzá.

A klímavédelemhez kapcsolódik

A jogszabály szellemisége valóban nagyon elkötelezettnek tűnik a természet védelme mellett. Leszögezi: „uniós szinten szabályokat kell megállapítani az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Unió területén biztosított legyen a biológiai sokféleség és a reziliens természet helyreállítása. Az ökoszisztémák helyreállítása az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez is hozzájárul.”

Mint a jogszabály fogalmaz, az uniós és nemzetközi erőfeszítések ellenére a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák állapotának romlása riasztó ütemben folytatódik, károsítva az embereket, a gazdaságot és az éghajlatot.

Ez a folyamat széles körben dokumentált, különösen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseiben, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform jelentéseiben, valamint a biológiai sokféleség gazdaságtanáról szóló Dasgupta-értékelésben.

Támogatják az extenzív termelést

Az egészséges ökoszisztémák táplálékot és élelmezésbiztonságot, tiszta vizet, szénelnyelőket biztosítanak, és védelmet nyújtanak az éghajlatváltozás által okozott természeti katasztrófák ellen. Elengedhetetlenek hosszú távú túlélésünkhöz, jólétünkhöz, gyarapodásunkhoz és biztonságunkhoz, mivel ezeken alapul Európa rezilienciája

- fogalmaz a jogszabály indoklása.

A szöveg szerint az ökoszisztémák helyreállítása a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és fogyasztásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel együtt segíteni fogja a zoonózis okozására képes lehetséges jövőbeli fertőző betegségek megelőzését és az azokkal szembeni ellenálló képesség kiépítését, ezért csökkenti a járványok és világjárványok kockázatát is.

A szabályozás nagyobb szerepet adna az extenzív termelési módoknak is, így támogatná például a precíziós mezőgazdaság, a biogazdálkodás, az agroökológia, az agrárerdészet és az alacsony intenzitású állandó gyepterületek terjedését, mondván, ezek jelentős előnyökkel járnak a biológiai sokféleség és a tájképi elemek védelme szempontjából.

A madarak, mint indikátorok

Mivel a mezőgazdasági területeken előforduló madarak a mezőgazdasági ökoszisztémák egészségének jól ismert és széles körben elismert kiemelt mutatói, célszerű meghatározni a helyreállításukra vonatkozó célértékeket – áll a jogszabályban.

Az ilyen célértékek elérésére vonatkozó kötelezettség a tagállamokra, nem pedig az egyes mezőgazdasági termelőkre vonatkozna.

A tagállamoknak ezeket a célértékeket úgy kell elérniük, hogy hatékony helyreállítási intézkedéseket vezetnek be a mezőgazdasági földterületeken, együttműködnek a mezőgazdasági termelőkkel és más érdekelt felekkel, és támogatják őket azok helyszíni tervezésében és végrehajtásában.

A biodiverzitás körül lesznek a legnagyobb viták

Az agrárium számára talán az egyik legvitatottabb pontot a mezőgazdasági földterületek nagy biodiverzitású tájképi elemei jelentik.

A jogszabály ide érti a védelmi sávokat, a rotációs vagy nem rotációs parlagot, a sövényeket, a különálló fákat vagy facsoportokat, a fasorokat, a táblaszegélyeket, a foltokat, az árkokat, a patakokat, a kis vizes élőhelyeket, a teraszokat, a kőhalmokat, a kőfalakat, a kis falakat és a kulturális elemeket. Ezek teret biztosítanak a vadon élő növényeknek és állatoknak, köztük a beporzóknak, megakadályozzák a talajeróziót és a talaj kimerülését, szűrik a levegőt és a vizet, valamint támogatják az éghajlatváltozás mérséklését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a beporzástól függő növények mezőgazdasági termelékenységét.

A szántóterületi agrárerdészeti rendszerek részét képező termő fák és a nem termelési célú sövényeken található termőelemek szintén nagy biodiverzitású tájképi elemeknek tekinthetők, amennyiben ezeken nem használnak műtrágyákat vagy növényvédő szereket, és ha a betakarításra csak olyan időpontban kerül sor, amikor az nem veszélyeztetné a biodiverzitást.

Ezért elő kell írni, hogy biztosítani kell a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági területek növekvő arányát

– szögezi le a jogszabály. Egy ilyen követelmény lehetővé tenné az Unió számára, hogy teljesítse a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia egyéb kulcsfontosságú kötelezettségvállalásainak egyikét, nevezetesen azt, hogy a mezőgazdasági területek legalább 10 százaléka nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkezzen – áll a most elfogadott jogszabályban.