Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki a vízből. A Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ez az évente akár csak fél milliméterrel vastagodó réteg, amit a köznyelvben iszapnak nevezünk, valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után - de nem a közeljövőben - fel fogja tölteni a tó sekély medrét - írja az Infostart.
Vörös Lajos ökológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy a Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, mivel 1927 óta rendelkeznek adatokkal. A szakember kiemelte, hogy az emberi hatások miatt igen drámai a helyzet a tónál, hiszen az elmúlt 50 évben a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyre sósabb a víz, amit 50 év múlva már a fürdőzők is észre fognak venni. Fontos, hogy a nátrium-kloridról, tehát a konyhasóról beszélünk, a sótartalom növekedésében pedig a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy szerepe van, mint a parti beépítéseknek. Az épületekből és a burkolatokból a korrózió a tóba mosódik, ráadásul a mezőgazdasaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is a "tengerben" köt ki.
A nemzetközileg elfogadott osztályozás szerint édesvízben az összes sótartalom felső határa 500 milligramm literenként, ilyen volt a Balaton vize a huszadik század közepéig, de napjainkban ez az érték megközelíti a 700 mg/litert, és egyelőre ez a növekvő tendencia töretlennek látszik.A vízibolhák és gerinctelenek már megszenvedik ezt. Ez nem azt jelenti, hogy kihalna a tó, hiszen tudjuk, hogy a természet mindig mindenhez alkalmazkodik. A hetvenes-nyolcvanas években rendkívüli algaszaporodás volt a Balatonban, az algák mennyisége háromszorosan túllépte az egészségügyi határértéket
- vélekedett Vörös Lajos.