Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Beizhan Yan, a Columbia Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője azt ajánlotta azoknak, akik aggódnak a palackozott vízben lévő nanoműanyagok miatt, hogy vegyenek fontolóra alternatívákat, mint például a csapvíz fogyasztását. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kiszáradás nagyobb veszélyt jelent a szervezetre, mint a műanyag részecskék, ezért a palackozott víz fogyasztása is fontos lehet. A mikroműanyagok már a sarki jégsapkáktól a hegycsúcsokig minden ökoszisztémában kimutathatók, bekerülnek az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is. A mikroműanyagok az 5 milliméternél kisebb műanyag részecskéket jelentik, míg a nanoműanyagok az egy mikrométernél - a méter egymilliomod részénél - kisebb részecskéket.
A nanoműanyagok olyan aprók, hogy átjutnak az emésztőrendszeren, a tüdőn, és bekerülnek a véráramba, ahonnan a szervekbe, az agyba és a szívbe is eljutnak. A nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek. Korlátozott számú kutatás áll rendelkezésre a nanoműanyagok ökoszisztémára és emberi egészségre gyakorolt hatásairól, bár néhány korai laboratóriumi tanulmány olyan toxikus hatásokkal hozta kapcsolatba őket, mint a reprodukciós rendellenességek és gyomorproblémák. A kutatók a palackozott vízben lévő nanorészecskék számának felméréséhez a stimulált Raman-spektroszkópia (Stimulated Raman Scattering) kémiai elemzési technikát használták, amelyet a közelmúltban talált fel a tanulmány egyik társszerzője. A mintákat két lézerrel szondázták, amelyek úgy voltak beállítva, hogy bizonyos molekulák rezonáljanak, és egy számítógépes algoritmus így meg tudta állapítani, hogy milyen részecskékről van szó.
A kutatók három vezető palackozott vízmárkát teszteltek, de megnevezni nem akarták őket, mert szerintük minden palackozott víz tartalmaz nanoműanyagokat, ezért kiemelésük nem lett volna igazságos. A tanulmány szerint a palackozott vizekben literenként 110 ezer-370 ezer részecskét mutattak ki, és ezeknek a részecskéknek 90 százaléka volt nanoműanyag, a maradék pedig mikroműanyag. A részecskék leginkább nylonból (poliamid műanyagból) álltak, és feltehetően a víz tisztítására való műanyag szűrőkből származtak. A második leggyakoribb részecske a PET (polietilén-tereftalát) volt, amelyből maguk a palackok készülnek, és a palack összenyomásával kerültek a vízbe. Más műanyagok akkor kerülhettek a vízbe, amikor a palack kupakját le- vagy visszacsavarták. A kutatócsoport következő vizsgálatát a csapvíznek szenteli, amelyben szintén vannak mikroműanyagok, de korántsem olyan mennyiségben, mint a palackozott vizekben.