A banán a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb gyümölcse, ami sokoldalú pozitív hatásai miatt sokak számára a mindennapi táplálkozás fontos részét képezi. A globális kereskedelmet domináló Cavendish fajtából például évente körülbelül 50 millió tonnát termesztenek, ami a globális termelés mintegy felét teszi ki.

Az egzotikus gyümölcs gazdasági jelentősége is óriási. Exportja világszerte évente 11 milliárd dolláros bevételt generál, amely milliók megélhetését biztosítja az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Kolumbiában például az ágazat közvetlenül vagy közvetve közel 300 ezer munkavállalót foglalkoztat, maga a termesztés pedig a mezőgazdasági GDP mintegy 5 százalékát adja.

Bár a banán szerepe óriási, a kutatók kevés konkrét mérési adattal rendelkeznek arról, hogy az éghajlati paraméterek pontosan hogyan befolyásolják a növény termőképességét, ami jelentősen megnehezíti a klímaváltozás ágazatra gyakorolt hatásainak előrejelzését. Annyi biztos, hogy trópusi növényként a banán forró klímán is képes növekedni, a vízhiányt azonban kifejezetten rosszul tűri.

Ha tehát a hőmérséklet megközelíti a növény növekedési optimumát, de a csapadék továbbra is elegendő marad, akkor annak akár kedvező hatása is lehet. Ha viszont a hőmérséklet meghaladja az optimumot, a csapadék pedig csak korlátozott mennyiségben érhető el és öntözésre sincs lehetőség, akkor az ágazat drámai terméskiesést élhet meg.

Őrület, mikre jó ez a gyümölcs: van, aki már krumpli helyett is ezt veszi

A banán nagy népszerűségnek örvend világszerte, a főzőbanán azonban már kevésbé ismert.

Nem csak a klíma számít

Ahogyan az a Nature Food szaklapban közölt tanulmányból kiderül, a University of Exeter kutatói műholdas felvételek segítségével új elemzéseket végeztek, hogy a korábbiaknál pontosabb képet kapjanak a banántermesztés szempontjából legalkalmasabb területekről, valamint a banántermelő országok előtt álló kihívásokról. A vizsgálatok során nemcsak az éves középhőmérsékletet, a teljes csapadékmennyiséget és a szezonalitást vették figyelembe, hanem a tengerszint feletti magasságot, a talaj pH-értékét, a népsűrűséget és a kikötőtől való távolságot is, mivel ezek mind fontos tényezők a banántermesztés szempontjából.

Megállapítottuk, hogy az intenzív banántermesztés elsősorban az alacsonyan fekvő, meleg, évszakos hőingadozástól mentes, vagyis egész évben stabil klímájú trópusi régiókra és enyhén savas talajokra korlátozódik. A csapadék kevésbé jelent korlátot, mivel az öntözés a szárazabb területeken is lehetővé teszi a termesztést. A termesztés ugyanakkor jellemzően a kikötőkhöz közeli, sűrűn lakott területekre koncentrálódik

– mutatnak rá a kutatók a tanulmányban. Mindez tehát azt jelenti, hogy jelenleg Közép-Amerika, az Amazonas-medence északi és déli határai, valamint a part menti Brazília számít a banántermesztés szempontjából optimális területnek. A hőmérséklet emelkedése, valamint a munkaerő és az exportinfrastruktúra iránti igények miatt azonban a jövőben az exportcélú banántermesztésre alkalmas területek mérete körülbelül 60 százalékkal csökkenhet, miközben a hozamok is visszaeshetnek a legtöbb ma ismert termőterületen.

Ha a jövőben nem történik munkaerő-migráció, és sem az öntözési infrastruktúra, sem a kikötők felé irányuló szállítás nem bővül, akkor a klímaváltozás hatására az exportcélú banántermesztésre alkalmas területek erősen korlátozódni fognak. A termesztés fenntartásához és az új, optimális termesztési területek kihasználásához pedig jelentős alkalmazkodási intézkedésekre lesz szükség

– hívják fel a figyelmet a szakértők.

A klímaváltozás hatásai várhatóan Kolumbiát és Costa Ricát érintik majd a leginkább, mivel éghajlatuk túl meleggé válhat az optimális banántermesztéshez. Jó hír viszont, hogy Ecuador és Brazília továbbra is meghatározó termelő maradhat, sőt az elemzés szerint Ecuador az egyetlen olyan ország, ahol a banántermesztésre alkalmas területek mérete akár még növekedhet is. Az öntözési rendszerek fejlesztése ugyanakkor a tanulmány szerint jelentősen növelheti a termesztésre alkalmas területek nagyságát.

Kongatják a vészharangot: tényleg eltűnhet sokak kedvenc gyümölcse?

Komoly gondokkal küzdenek a banántermelők, több veszély fenyegeti a kedvelt gyümölcsöt.

A trópusi növénytermesztés eleve veszélyeztetett

A Nature Food szaklapban megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy a trópusi térségek növénytermesztése több okból is nehezen képes alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz. Egyrészt nincs honnan beszerezni melegebb klímát tűrő növényfajtákat, az egyenlítői régiók ugyanis már most is a Föld legforróbb területei. Az is problémát jelent, hogy a trópusi területek további felmelegedése nem feltétlenül jár együtt a tenyészidőszak hosszának növekedésével vagy a terméshozam növekedésével, sőt a fokozódó forróság inkább még árt is a növényeknek. Ebből a szempontból a mérséklet égöv növénytermesztő gazdái lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen bőven akad olyan szárazság- és hőtűrő haszonnövény, amire az átlaghőmérséklet növekedésével párhuzamosan, szükség esetén át fognak tudni térni.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a banántermesztés jövője szorosan összefügg a klímaváltozás ütemével és a mezőgazdaság alkalmazkodóképességével.

Bár egyes térségek veszíthetnek termőterületeikből, a megfelelő öntözési és infrastrukturális fejlesztésekkel bizonyos régiók továbbra is megőrizhetik, sőt akár növelhetik is termesztési kapacitásukat. A kihívás tehát adott: a termelőknek, kutatóknak és döntéshozóknak közösen kell kidolgozniuk azokat a stratégiákat, amelyek biztosítják a világ egyik legfontosabb gyümölcsének fenntartható termesztését a következő évtizedekben.