Az amur egy távol-keleti eredetű idegenhonos halfaj, amelyet eredetileg halgazdálkodási céllal telepítettek be Magyarországra. Bár gazdaságilag hasznosított fajnak számít, a természetesvízi fogásának korlátozása és ezzel együtt járó további terjedése komoly problémákhoz vezethet – erre figyelmeztet a Magyar Haltani Társaság honlapján közzétett állásfoglalás.

Mint írják, az amur kizárólag növényevő, nagy mennyiségben fogyasztja a vízi növényeket, amelyek nemcsak oxigént termelnek, hanem fontos élőhelyet biztosítanak számos vízi élőlény, köztük az őshonos halak, kétéltűek, és az azoknak táplálékul szolgáló gerinctelen szervezetek számára. Emellett a nádasok és a gyökerező hínarasok számos madárfaj számára fészkelőhelyet is nyújtanak.

Ez ijesztő: nagy a baj, nem is gondolnád, milyen halat találtak Magyarországon

A hévízi lefolyóban már évek óta akvaristák által kihelyezett trópusi, egzotikus, inváziósnak számító halak vették át az uralmat.

Az amur által okozott vízinövény-pusztítás tehát más fajok életterének az eltűnését okozza, emellett a növényzetre ikrázó halfajok ívóhelyét is károsítja. Emellett a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az amur állományának intenzív növekedése hozzájárul az őshonos halak és más élőlények kiszorításához, sőt élőhelyeik pusztulásához is vezethet.

Mindezek mellett az is gondot jelent, hogy az amur a természetes vízinövényzet nagyarányú pusztításával jelentősen megváltoztatja a vízminőséget. A növényzet pusztítása során a bélsarából felszabaduló tápanyagok az algák számára könnyen felvehető formában jelennek meg, miközben a parti növényzet fogyasztása további tápanyagok bejutását eredményezi a vízbe. Ez a tápanyag-túlterhelés (eutrofizáció) az algák túlburjánzásához vezet, ami oxigénhiányos állapotot idéz elő a vízben. A hazai viszonyok között egyre több alga- és cianobaktérium-faj termel toxinokat, amelyek egy algavirágzás során közvetlenül vagy közvetve súlyos károkat okozhatnak a vízi élőlényekben és gyakran vezetnek halpusztuláshoz. Ezek a toxinok ráadásul az emberek számára is egészségügyi kockázatot jelentenek, ha bekerülnek az ivóvízbázisba, vagy ha rekreációs tevékenységek, például horgászat vagy fürdés során érintkezünk velük – olvasható az állásfoglalásban.

Tízlábú idegen állatok jelentek meg a magyar vizekben: óriási a baj

Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.

Az idegenhonos halfajok és konkrétan az amur terjedése ellen a következő intézkedéseket javasolja a Magyar Haltani Társaság a közzétett állásfoglalás szerint:

• Felelős halgazdálkodás: Az amur telepítésének teljes tilalmára, valamint a fogási korlátozások eltörlésére lenne szükség a természetes és természetközeli vizekben. Ezenkívül az idegenhonos halpopulációk folyamatos ellenőrzésének és monitorozásának a halgazdálkodási tervek szerves részévé kell válnia. Szintén indokolt az idegenhonos és inváziós fajok állományának folyamatos, ökológiai célú szelektáló halászata, melyet nem lehetőségként, hanem kötelezettségként kell rögzíteni a hatályos jogszabályokban.
• Ismeretterjesztés: Az idegenhonos fajok ökológiai hatásairól szóló pontos és közérthető információk társadalmi szinten történő terjesztése elengedhetetlen. Ez segíthet abban, hogy a társadalom és a horgászok tudatosabban és tevékenyen támogassák a természetvédelmi erőfeszítéseket.
• Természetvédelmi programok: Az őshonos halfajok élőhelyeinek védelme és helyreállítása érdekében indított projektek segíthetnek csökkenteni az idegenhonos és inváziós fajok hatásait. Ebből fakadóan valamennyi amurfogás-korlátozással érintett természetvédelmi oltalom alatt álló terület esetében a természetvédelmi hatóságot meg kell keresni.
• Horgászati szabályozások: Indokolt országos szinten az idegenhonos halfajok fogási kvótájának teljes eltörlése, visszaszorításuk érdekében pedig kulcsfontosságú lenne célzott horgászatuk támogatása.