A napenergia is lehet még zöldebb: benzinmotoros fűnyírók helyett bárányok nyírják a füvet az E.ON toponári naperőművének területén. Az öko-fűnyírás bevezetése költségcsökkenést is jelent, de sokkal többet nyom a latban a fenntarthatóság. A kaposvári városrészbe telepített bárányok közreműködésével ugyanis a napelemek által termelt megújuló energia még tisztábbá tehető - írja közleményében az E.ON.

A földre telepített napelemek alatt a füvet rendszeresen nyírni kell, hogy az energiatermelés hatékonysága a maximumon legyen. A fű röviden tartásával meg kell előzni a napelemek beárnyékolását és az elszáradó fű okozta esetleges tűzveszélyt is. A fűnyírást eddig - alkalmanként 25 liter benzin felhasználásával - benzinmotoros fűkaszával és fűnyíró traktorral végezték. Ahova a kasza és a traktor nem ér el, ott vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. A gépek és vegyszerek helyébe lépő bárányok bevonása számos előnnyel jár: a birkák karbonsemleges bioüzemanyaggal, azaz fűvel „üzemelnek”, nemcsak legelik, hanem tapossák és trágyázzák is a gyepet. Mindemellett a környezetre is jobban vigyáznak: nincs károsanyag-kibocsátásuk, nem kapcsolódik hozzájuk mikroműanyag-szennyezés, mint például a fűkaszák használatakor, és szemben a gépesített fűnyírással, kőfelverődést sem okoznak, azaz nem tesznek kárt a napelemekben.

A tíz bárányt - akik valamennyien szelíd jerkék, azaz nőstények - egy nagyobb, 150 egyedet számláló nyájból kapja kölcsön az E.ON napelemparkja tavasztól őszig. A 24 órában őrzött, bekerített naperőművi területen biztonságban lesznek, és arra is lehetőség nyílik, hogy a mindennapjaikat nyomon kövessék. Ha egy aszályos periódusban kevesebb a fű, átmenetileg csökkenteni lehet a létszámot, ha pedig sok eső esik, és bővebb a táplálék, újabb állatokat is kihelyezhetnek melléjük. A komfortjuk érdekében itatókat és árnyékos akolt is létesítettek, hogy bármilyen az időjárás, mindig otthonosan érezzék magukat.

Télen a fű nem nő, így legeltetésre sincs szükség, ezért az állatok a téli szünetben csatlakoznak a telet a hodályban töltő nyájhoz, majd tavasszal újra felveszik a „szolgálatot”.

A naperőművi legeltetés a legfejlettebb energiatermelési célú területhasználatok közé tartozik. A földterület mezőgazdasági és napenergia-termelési kettős felhasználásával, az úgynevezett agrovoltaikus módszerrel Európában és Amerikában is kísérleteznek. Az élő állattal való „fűnyírás” egy olyan megoldás, amivel minden érintett nyer. Kíméli a környezetet és általa a megújuló energiatermelés ezzel a körülménnyel egy kicsit még fenntarthatóbbá válik. Az E.ON is kísérleti szinten foglalkozik jelenleg ennek hazai meghonosításával. A gyakorlatban derül majd ki, hogy más telephelyeken, illetve nagyobb léptékben is lehet-e alkalmazni.

A toponári naperőmű mára már „birkabiztos”: a vezetékek védőcsőben futnak, így nem jelentenek kockázatot a bárányok számára, és minden négyzetméterre kiterjedő bejárással győződtek meg róla, hogy nincs olyan hely a területen, ahová egy-egy állat beszorulhatna. A nyájat gondozó juhász kéthetente ellenőrzi a bárányok jólétét és egészségét, szükség esetén szénával is kiegészítve a táplálékukat. A bekamerázott, körbekerített telep pedig biztonságot nyújt számukra a ragadozóktól és mindenféle háborgatástól - ezzel és a mindig friss fűvel honorálva a közreműködésüket a tiszta energiatermelésben.