A legutóbbi kutatás során a Balaton két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket, 50 mikrométer és 1 milliméteres tartományban vizsgálódtak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen - olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdai közleményében - írja az Infostart.

A kutatók 7 fajta műanyagot azonosítottak, polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatból és hőszigetelő anyagokból kerültek a vízbe. A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et.

Eldurvult a helyzet a Bodrognál: ijesztő, miket találtak a folyóban a kutatók

Vízvizsgálatot tartottak a PET Kupán: biszfenol-A-t és mikroműanyagokat találtak a Bodrogban.

Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket

- idézi a közlemény Svigruha Rékát, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársát. A kutató hozzátette: az európai folyóvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben irodalmi adatok alapján.

Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban tízszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mértek egy köbméter vízben, mint amennyit legutóbb a Balatonban.

Ez a legtöbb konyhában ott lapul: kiderült, az egészségre is káros lehet

A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.

Svigruha Réka szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, vagy gombákkal. A kutató szerint a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, és úgy gondolja sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használni. A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az apró állatok növekedését, illetve szaporodását.  A vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat.

Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását

- hangsúlyozta a HUN-REN BLKI kutatója.