Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatói jelentős felfedezést tettek a Covid-19 pandémia eredetkutatása során. Megállapították, hogy az emberiségre veszélyes SARS-vírusok kialakulása és evolúciója az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető.
A kutatócsoport egy nemzetközi együttműködés keretében az elmúlt évtizedben számos expedíciót szervezett világszerte, hogy feltárják a különböző vírusjárványok eredetét, működését és megelőzési lehetőségeit. A Molecular Ecology folyóiratban közzétett tanulmányuk középpontjában Vietnám és a járványokat okozó SARS-szerű koronavírusok álltak, beleértve a SARS-CoV-1-et és a Covid-19 pandémiát előidéző SARS-CoV-2-t.
Görföl Tamás, a tanulmány egyik szerzője az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy a délkelet-ázsiai trópusok gazdag élővilága és a növekvő emberi beavatkozás miatt ez a régió különösen alkalmas a vírusok emberre való átterjedésére.
A régióban a saját gyűjtéseink során is számos új koronavírust találtunk, illetve már ismert koronavírusoknak az elterjedési területét, illetve a gazdáiknak az elterjedési területét összevetettük. Azt kaptuk, hogy ez az észak-vietnámi, észak-laoszi és dél-kínai régió lehet a bölcsője ezeknek a vírusoknak.
A vizsgálatok rámutattak, hogy a vírusok származási helye alapján meghatározható, hol a legnagyobb a kockázata annak, hogy a kórokozók átterjedjenek emberekre vagy háziállatokra. Ennek fényében a kutatók javasolják az érintett régiók állatpiacainak fokozott ellenőrzését, esetleg betiltását a vírusátvitel megakadályozása érdekében. Görföl Tamás hangsúlyozta a helyi fogyasztási szokások jelentőségét is:
Erre is fel kell hívni a figyelmet, hogy az ottani emberek ne egyenek denevéreket vagy más természetben talált állatokat.
A kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre is, hangsúlyozva, hogy az élővilág további területeinek elvonása növeli az ember-állat kapcsolatok számát, ami fokozza a vírusátvitel kockázatát.
Végül Görföl Tamás megnyugtató információval szolgált az európai lakosság számára: az itt honos denevérek nem jelentenek közvetlen veszélyt vírusátvitel szempontjából. A kockázat elsősorban az alacsonyabb higiéniájú trópusi területeken, különösen a denevérfogyasztás által érintett régiókban jelentkezik.
