Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatói jelentős felfedezést tettek a Covid-19 pandémia eredetkutatása során. Megállapították, hogy az emberiségre veszélyes SARS-vírusok kialakulása és evolúciója az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető.
A kutatócsoport egy nemzetközi együttműködés keretében az elmúlt évtizedben számos expedíciót szervezett világszerte, hogy feltárják a különböző vírusjárványok eredetét, működését és megelőzési lehetőségeit. A Molecular Ecology folyóiratban közzétett tanulmányuk középpontjában Vietnám és a járványokat okozó SARS-szerű koronavírusok álltak, beleértve a SARS-CoV-1-et és a Covid-19 pandémiát előidéző SARS-CoV-2-t.
Görföl Tamás, a tanulmány egyik szerzője az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy a délkelet-ázsiai trópusok gazdag élővilága és a növekvő emberi beavatkozás miatt ez a régió különösen alkalmas a vírusok emberre való átterjedésére.
A régióban a saját gyűjtéseink során is számos új koronavírust találtunk, illetve már ismert koronavírusoknak az elterjedési területét, illetve a gazdáiknak az elterjedési területét összevetettük. Azt kaptuk, hogy ez az észak-vietnámi, észak-laoszi és dél-kínai régió lehet a bölcsője ezeknek a vírusoknak.
A vizsgálatok rámutattak, hogy a vírusok származási helye alapján meghatározható, hol a legnagyobb a kockázata annak, hogy a kórokozók átterjedjenek emberekre vagy háziállatokra. Ennek fényében a kutatók javasolják az érintett régiók állatpiacainak fokozott ellenőrzését, esetleg betiltását a vírusátvitel megakadályozása érdekében. Görföl Tamás hangsúlyozta a helyi fogyasztási szokások jelentőségét is:
Erre is fel kell hívni a figyelmet, hogy az ottani emberek ne egyenek denevéreket vagy más természetben talált állatokat.
A kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre is, hangsúlyozva, hogy az élővilág további területeinek elvonása növeli az ember-állat kapcsolatok számát, ami fokozza a vírusátvitel kockázatát.
Végül Görföl Tamás megnyugtató információval szolgált az európai lakosság számára: az itt honos denevérek nem jelentenek közvetlen veszélyt vírusátvitel szempontjából. A kockázat elsősorban az alacsonyabb higiéniájú trópusi területeken, különösen a denevérfogyasztás által érintett régiókban jelentkezik.
