Az elmúlt években a fenntarthatósági szempontok, a technológiai innovációk és az energiaköltségek csökkentésének igénye miatt világszerte egyre több ország ismerte fel a napenergiában rejlő lehetőségeket, így mind a lakossági, mind az ipari szektorban rohamtempóban épültek ki az újabbnál újabb napelemes rendszerek. Hasonlóan pozitív trendek figyelhetők meg hazánkban is, ahol a MAVIR adatai szerint a háztartási méretű és a saját célra termelő létesítményekkel együtt a napelemes beépített teljesítmény már idén februárban meghaladta a 2030-ra megcélzott 6 000 megawattot.

Olyan dolog történt itthon, aminek csak 2030-ban kellett volna eljönnie

Magyarországon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt tavaly.

A zöld energia terjedése magával hozta a napelemparkok számának növekedését is. Míg a déli országokban előforduló agrovoltaikus rendszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magasabbra telepített panelek árnyékában a legnagyobb hőségben is folytassanak kertészeti tevékenységet, addig hazánkban ezeket a napelemparkokat egyelőre inkább barnamezős beruházásként, például gyenge minőségű szántóföldeken telepítik, ahol nincs alattuk termesztés.

Ezeken a területeken azonban óhatatlanul tetten érhető az eredeti növényzet károsodása, mivel a napelemtáblák telepítése és zavartalan működésük biztosítása érdekében az üzemeltetők rendszeresen intenzív gyomirtást, tárcsázást vagy kaszálást végeznek rajtuk. Ez pedig nemcsak az eredeti fenntarthatósági céloknak mond ellent, hanem jelentős pluszköltségekkel is jár.

Ez a gyakorlat szúrt szemet az MTA-SZTE Lendület Alkalmazott Ökológiai Kutatócsoport szakértőinek, akik korábbi tapasztalataik és terepi megfigyeléseik alapján előremutató javaslatokat is megfogalmaztak a napelemparkok üzemeltetői részére. Ajánlásuk lényege az, hogy a területet gondosan összeválogatott, a talajtípusnak és nedvességi viszonyoknak megfelelő növényfajokból álló magkeverékkel kell bevetni, ami lehetővé teszi a helyszínen egykor őshonos, pl. löszgyepekre vagy homokpusztarétekre emlékeztető, természetközeli állapotok visszaállítását. A több hazai napelemparkban élesben is kipróbált magkeverék alapját a pusztai csenkesz adja, ami mellé többek között olyan fajok kerültek, mint az osztrák len, a festő pipitér, a zászlós csűdfű, a mezei zsálya és a kakukkfű.

Sorra tűnnek el a növényfajok a Földről: azonnali lépéseket sürgetnek

Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.

Úgy válogattuk össze a fajokat, hogy minél alacsonyabbak, de közben minél jobb kompetitorok is legyenek, hogy a magasra törő gyomfajokat minél rövidebb idő alatt kiszorítsák, helyettük pedig alakuljon ki egy önfenntartó, alacsony növésű gyep, őshonos fajokból. Arra is figyeltünk, hogy a keverék minél több virágos fajt tartalmazzon, ami egyrészt létrehozhat egy beporzóbankot az érintett agrártájban, másfelől viszont szaporodó- és telelőhelyet biztosíthat több olyan biokontrollt biztosító ragadozó ízeltlábúnak, amelyek egyébként az intenzíven művelt agrártájban nem tudnak hosszú távon életképes populációkat fenntartani

– hangsúlyozza Tölgyesi Csaba egyetemi adjunktus, a kutatócsoport vezetője.

Az így létrejövő ökovoltaikus napelemparkok többszörösen teljesítik a fenntarthatósági szempontokat. Egyfelől szolgáltatják a zöld energiát, másfelől a napelemtáblák alatt kialakuló növényvilág számos ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújt a környező agrártájnak.

Kihagyhatatlan ziccer a megújuló energia, a magyarok mégsem élnek vele

Magyarországnak óriási a rendelkezésre álló vagyona megújuló energiaforrásokból, ennek ellenére gázalapú villamosenergia-termelés itthon a második helyen van.

Nem utolsó szempont az sem, hogy az erősen versengő, alacsonynövésű fajok hamar kiszorítják a területről azokat a magas növésű gyomokat, amelyek korábban eltakarták a panelek elől a napfényt. Ily módon a többszörös gyomirtás okafogyottá válik, annak elhagyásával pedig jelentős vegyszer- és költségmegtakarítás érhető el. És mivel a terjedő napelemparkok degradált növényzete az Európai Bizottság által elfogadott természet-helyreállítási rendelet hatálya alá tartozik, a kutatók által javasolt módszer révén a rendelet előírásai is teljesíthetők.

Egy idő után célszerű az így kialakított gyepeket valamilyen formában visszailleszteni az agráriumba, egy kettős használatú, multifunkcionális területként. Van mód például arra, hogy ezeket legeltetni is lehessen, bár az igaz, hogy csak juhval, mert a többi állat tönkretenné a paneleket. Innen pedig már csak egy kis ugrás, hogy újra lehessen rá támogatást felvenni, hiszen újra termelésbe kerül a terület

– mutat rá Tölgyesi Csaba.