Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jól tudjuk, hogy a modern sejtek rendkívül összetett felépítése évmilliárdok evolúciójának eredménye: miközben a sejtek belsejében lévő sejtszervecskék a túléléshez és működéshez szükséges számtalan speciális funkciót látnak el, addig a sejtet körülvevő membrán szabályozza az anyagok mozgását. Azt viszont régóta rejtély övezte, hogy ezek az összetett sejtek pontosan milyen folyamatok révén alakultak ki.
Azt már az 1950-es években végzett kísérletek kimutatták, hogy az egyszerűbb szervetlen és szerves vegyületekből összetettebb szénalapú molekulák szintetizálhatók. Az elképzelések szerint az élet legkorábbi formái ezekből a szerves molekulákból spontán módon alakulhattak ki a korai Földön, például úgy, hogy a peptidekből, nukleinsavakból és más szerves molekulákból ún. koacervátumok jöttek létre.
Azt viszont nem lehetett tudni, hogy a legelső ilyen sejtek hogyan maradhattak stabilak, hiszen ezek még nem rendelkeztek olyan bonyolult membránszerkezetekkel, amelyek megvédhették és egyben tarthatták volna őket.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nagyon úgy tűnik, hogy a korai sejtek stabilizálódásához egy igen hétköznapi anyagra volt szükség, méghozzá az esőcseppekre – írta meg a The Conservation. Ez ugyanis megakadályozhatta a cseppek összeolvadását és az örökítőanyag kiszivárgását, amivel megnyitotta az utat az összetett sejtek felé.
