Versenyképességi és éghajlat-változási célok összekapcsolásával megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az uniós vállalkozások boldoguljanak, vonzzák a befektetéseket, elérjék közös céljaikat - például az európai zöld megállapodás célkitűzéseit -, és teljes gazdasági potenciálunkat kibontakoztathassák. A Bizottság egyértelmű célja, hogy példátlan egyszerűsítési erőfeszítést tegyen az adminisztratív terhek legalább 25%-os, a kkv-k esetében pedig legalább 35%-os csökkentésével. Ezek az első „Omnibusz” csomagok, amelyek számos kapcsolódó jogalkotási területre vonatkozó javaslatokat foglalnak össze, nagy horderejű egyszerűsítést tartalmaznak a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági átvilágítás, az EU-taxonómia, a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusa és az európai beruházási programok területén - írja a NAK.

Ezek a javaslatok csökkentik az uniós követelmények összetettségét minden vállalkozásra vonatkozóan, de különösen a KKV-k tekintetében. A szabályozási kereteket inkább majd a legnagyobb vállalatokra összpontosítják, amelyek valószínűleg nagyobb hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre, miközben továbbra is lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy fenntartható finanszírozáshoz jussanak tiszta átmenet megtételéhez kapcsolódóan. Ha a javaslatokat a szerdai (2025. 02.26.) napon megfogalmazott módon elfogadják és végrehajtják, az óvatos becslések szerint az éves adminisztratív költségek összességében mintegy 6,3 milliárd eurós megtakarítást eredményeznek és további 50 milliárd eurós állami és magánbefektetési kapacitást mozgósítanak a szakpolitikai prioritások támogatására - írja a Bizottság. A teljesség igénye nélkül az alábbi jelentősebb változások történhetnek egyetértés esetén. A fenntarthatósági jelentéstétel (CSRD és EU-taxonómia) területén a főbb változások:

• A vállalatok mintegy 80%-ának eltávolítása a CSRD hatálya alól, a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket a legnagyobb vállalatokra összpontosítva, amelyek valószínűleg a legnagyobb hatással vannak az emberekre és a környezetre;
• Biztosítani kell, hogy a nagyvállalatokra vonatkozó fenntarthatósági jelentési kötelezettségek ne terheljék a kisebb vállalatokat értékláncaikban;
• Két évvel (2028-ig) halasszák el a jelenleg a CSRD hatálya alá tartozó és 2026-tól vagy 2027-től jelentési kötelezettséget vállaló társaságok beszámolási kötelezettségét.

A fenntarthatósági átvilágítás területén a főbb változások:

• Csökkenteni kívánják a kkv-k terheit azáltal, hogy korlátozzák a nagyvállalatok által az értéklánc-feltérképezés részeként kérhető információk mennyiségét;
• A kellő gondosságra vonatkozó követelményeket tovább harmonizálják az EU-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;
• A legnagyobb cégekre vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények alkalmazási határidejének egy évvel (2028. július 26-ig), míg az irányelvek elfogadásának határidejének szintén egy évvel (2026. júliusra) történő elhalasztásával több időt biztosítsanak a vállalatoknak az új követelmények teljesítésére való felkészülésre.

A szén-dioxid határkiigazítási mechanizmus (CBAM) főbb változásai a következők:

• A kis importőrök mentesítése a CBAM-kötelezettségek alól (különösen kkv-k és magánszemélyek). A „kis mennyiség” a tervek szerint importőrönként 50 tonnás kumulatív éves CBAM-küszöb bevezetését jelentené, így az importőrök körülbelül 90%-a (nagyjából 182.000 vállalkozás), főként kkv-k esetében megszünteti a CBAM-kötelezettségeket, miközben a vélelmezett kibocsátás több mint 99%-ára továbbra is kiterjedne a szabályozó hatálya.
• Egyszerűsítené a CBAM hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkozó szabályokat: a CBAM-bejelentők engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a CBAM-kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat, beleértve a beágyazott kibocsátások kiszámítását és a jelentési követelményeket.
• Az egyszerűsítés megelőzi a CBAM jövőbeli kiterjesztését más ETS-ágazatokra, a downstream árukra. A CBAM hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogalkotási javaslat 2026. elejére várható.

A szén-dioxid határkiigazítási mechanizmus (CBAM) főbb változásai a következők:

• A kis importőrök mentesítése a CBAM-kötelezettségek alól (különösen kkv-k és magánszemélyek). A „kis mennyiség” a tervek szerint importőrönként 50 tonnás kumulatív éves CBAM-küszöb bevezetését jelentené, így az importőrök körülbelül 90%-a (nagyjából 182.000 vállalkozás), főként kkv-k esetében megszünteti a CBAM-kötelezettségeket, miközben a vélelmezett kibocsátás több mint 99%-ára továbbra is kiterjedne a szabályozó hatálya.
• Egyszerűsítené a CBAM hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkozó szabályokat: a CBAM-bejelentők engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a CBAM-kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat, beleértve a beágyazott kibocsátások kiszámítását és a jelentési követelményeket.
• Az egyszerűsítés megelőzi a CBAM jövőbeli kiterjesztését más ETS-ágazatokra, a downstream árukra. A CBAM hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogalkotási javaslat 2026. elejére várható.

Következő lépések:

A jogalkotási javaslatokat most az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik megfontolásra és elfogadásra. A CSRD, a CSDDD és a CBAM módosításai akkor lépnek hatályba, ha a társjogalkotók megállapodásra jutottak a javaslatokról és az megjelenik az EU Hivatalos Lapjában.