Körülbelül 15 éve tartja szem előtt a helyspecifikus gazdálkodás fontosságát és helyez fokozott figyelmet a talaj egészségére és a helyes talajművelésre Prescher Péter és családja, akik Nagylók község határában 430 hektáron gazdálkodnak. 2011-ben mikrobiológiai készítmények alkalmazásával kezdték a kísérletezést, de már 2005 környékén olyan gépeket vásároltak, amelyek használatával csökkenteni tudták a munkaműveletek számát. Alkalmaztak például olyan kombinált vetőgépet, ami a vetéssel egy menetben készíti a magágyat is, miáltal nemcsak időt és üzemanyagot tudtak spórolni, hanem valamilyen szinten meg tudták őrizni a talajnedvességet is.

Különleges anyag hozhat óriási változást a földeken: ez lehet a jövő?

A megoldás végig a szemünk előtt volt? Lenyűgöző, mi mindenre képes ez a különleges anyag.

Bár az ezredforduló idején a klímaváltozás hatásait még kevésbé lehetett érezni, és az aszályok, hőhullámok is csak ritkábban jelentkeztek, Prescher Péterék mégis a korai technológiai váltás mellett döntöttek, ami elsőre talán meglepőnek tűnhet.

Ez a váltás valamilyen szinten összefüggésben állt a tanulmányaimmal, akkortájt végeztem ugyanis mezőgazdasági gépész­mérnökként. Hallgatóként a tanáraink mindig arra késztettek minket, hogy egy-egy szituációban, feladatban valamilyen szinten próbáljuk meg csökkenteni a veszteségeket. Ezek a feladatok egyfajta szemléletet adtak nekem, így a gazdaságban is elkezdtünk foglalkozni azzal, hogy a termelési költségeinket mivel tudnánk csökkenteni. A menetszám csökkentésével elért költségcsökkentés pedig azzal is együtt járt, hogy a talajban több nedvességet tudtunk megőrizni

– idézte fel Prescher Péter. Mint mondta, a változás eredménye hamar észlelhető volt: a nedvesség megőrzése miatt pedig évente átlagosan 10–15 százalékkal nagyobb terméshozamot értek el, bár az eredmény az időjárási viszonyoktól is függött. A pozitív változáshoz ugyanakkor hozzájárult az is, hogy elkezdték használni az akkortájt még nagy újdonságnak számító talajoltó, tarlóbontó mikrobiológiai készítményeket.

A mikrobiológiai termékek használata nagyon megtetszett, még úgy is, hogy a hatásuk nem volt egy gyors, látványos dolog. Nem olyan volt, mint egy növényvédő szer vagy egy műtrágya, aminek a kijuttatás után záros határidőn belül látható hatása van. El kellett telnie 2-3 évnek, amire tényleg elkezdtük látni a változásokat, például azt, hogy a talajban gyorsabban lebomlott a szármaradvány. Amíg a hagyományos művelést végeztük, volt úgy, hogy még 2-3 év után is előjött egy kukoricagyökér vagy egy csutkamaradvány, a mikrobiológiai készítmények révén viszont ezek sokkal hamarabb eltűntek, így a szerves anyag ott maradt és a talaj is könnyebben művelhető lett. Ez azzal is járt, hogy míg régebben adtunk az állattartóknak árpaszalmát, onnantól kezdve az sem volt lehordva a területről

– mutatott rá Prescher Péter, aki az első pozitív tapasztalatok után már tudatosan keresett olyan szakmai tanácskozásokat és konferenciákat, ahol tovább mélyíthette tudását. Emellett ráadásul egyre inkább látszani kezdtek a klímaváltozás hatásai is: míg harminc éve egy ötéves ciklusban jellemzően csak minden harmadik-negyedik év volt aszályos, ma már sokkal inkább az a jellemző, hogy több száraz év is jöhet egymás után.

Néhány évvel ezelőtt nagyon látványos volt a defláció is, amikor a tavaszi nagy szél dűnéket rakott le az út mentén a talaj porszemcséiből. Akkor azt gondoltuk, hogy át kell térnünk a mulcshagyó talajművelési technológiára, hogy legalább a felső termő talajréteg takarva legyen és azt a szél ne tudja elvinni. Ezzel sokkal kisebb lett a kipárolgás, sőt, a mulcsréteg a hirtelen jött esőt is megfogta, így a csapadék nem verte szét a felső talajszemcséket, hanem szépen le tudott szivárogni a talajba

– emlékezett vissza a gazdálkodó. A változások sorában a következő nagy lépés a szántás elhagyása volt: 2018-tól teljesen áttértek a forgatás nélküli talajművelésre, és ma már a teljes területükön ezt a módszert alkalmazzák.

Először mindig csak kicsiben csináltunk kísérleteket. Ha azt láttuk, hogy a módszer a befektetett értéket visszahozta, vagy azon felül teljesített, akkor elkezdtük nagyobb területen, végül a gazdaság egészén is alkalmazni. Manapság már szerencsére egyre több úttörő van, aki mutatja, hogy mit, hogyan kell csinálni, mire kell odafigyelni, mik lehetnek az átállás buktatói. Nekünk ilyen segítség még nem volt, úgy vágtunk bele, hogy lesz, ami lesz. Ez az egész váltás tehát elsülhetett volna rosszul is, de most azt gondolom, hogy a jó utat választottuk.

Ha nem történik változás, a talajok sorsa megpecsételődött

A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.

Nyolc évvel ezelőtt beruháztak egy folyékony műtrágyatárolóra is. Egyre inkább látszott ugyanis az, hogy el kell felejteni a szilárd műtrágyát, hiszen a tavaszi bemosó csapadék többször elmaradt. A folyékony műtrágya azonban valamilyen szinten be tud szivárogni a talajba, és sokkal hamarabb el tud jutni a gyökérzónáig, így jóval nagyobb eséllyel hasznosulhat.

Az átállást nagyon fontosnak tartjuk, de sajnos azt is tapasztaljuk, hogy sokan csak azért alkalmaznak ilyen anyagokat és ilyen technológiákat, mert támogatást kapnak érte. Úgy gondolom, hogy akik csak kényszerből próbálkoznak, azok előbb vagy utóbb el fognak tűnni. Pedig a klíma sajnos nem lesz jobb, sőt, a kutatók is figyelmeztetnek, hogy a most tapasztalható tendencia folytatódik, azaz inkább csak még rosszabb lesz. Emiatt tehát a támogatásoktól függetlenül is arra kell felkészülni, hogy amikor van csapadék, azt megőrizzük a talajban, a tápanyag-utánpótlásokat és a növényvédelmi kezeléseket pedig szintén az időjáráshoz igazítva, tudatos tervezéssel kell megvalósítani.

Prescher Péterék példája más gazdálkodók számára is ösztönző lehet, és jól mutatja, hogy a talajmegőrző gazdálkodás nem csupán egy technológiai kérdés, hanem egyfajta szemléletváltást és folyamatos alkalmazkodást is igényel. A fenntartható megoldások keresése és a tudatos fejlesztések, kísérletezések ráadásul nemcsak a talaj egészségét, hanem a gazdaság ellenálló képességét is erősítik, továbbá javíthatják a termésbiztonságot és a költséghatékonyságot, valamint a klímaváltozás kihívásaival szemben is nagyobb stabilitást biztosítanak a gazdálkodók számára.