Az RAGT szorosan követi a magyar mezőgazdaság alakulását, hiszen a vállalat portfóliója nagyrészt megegyezik a hazai termelés főbb növényeivel: kukorica, búza, napraforgó, szója, cirok, árpa és repce dominál. Bár az RAGT világszinten 32 növényfajjal dolgozik, Magyarországon ezek közül csak azokat kínálják, amelyeket a hazai szántóföldi növénytermesztés nagy felületen termeszt. Mint megtudtuk, a 2024-es évben kismértékű növekedést mutatott a kukorica, míg a szója területe megduplázódott. Egy év alatt 60 ezerről 112 ezer hektárra nőtt a vetésterület. Ugyanakkor ez nem mindenhol bizonyult indokoltnak, hiszen a szója meleg- és fényigényes növény, jó vízellátást és tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajt igényel. Emiatt idén a terület várhatóan csökken, az optimális arány keresése tehát még folyamatban van.

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar gazdák: mi lesz a tavaszi vetéssel?

Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.

A repce vetésterülete viszont évről évre csökken, elsősorban a kedvezőtlen időjárási körülmények és az egyre szigorúbb hatóanyag-kivonások miatt. Ez nagy veszteség a hazai ágazatnak hisz a vetésforgóba jól beilleszthető alkalmazásával csökkenthetjük a munkacsúcsokat illetve nagy értéket képviselő növényt tudunk a repcetermesztéssel előállítani. Ez kifejezetten rossz hír az RAGT számára is, hisz a cég kiemelkedő genetikával rendelkező hibrideket kínál ezen a területen is. A kalászos gabonák - főként az őszi búza - ugyanakkor újra erőre kaptak. Ez részben a kukorica helyenkénti gyenge termésátlaga és a toxinterhelés miatt következett be, ami sok gazdát arra ösztönzött, hogy a kalászosok felé forduljon. Mindezek fényében a vállalat egy kiegyensúlyozott, közepes évet zárt

- fejtette ki Sík Imre.

Szántóföld vagy valami más?

A hazai agráriumban egyre több szakmai fórumon hangzik el, hogy ideje lenne túllépni a szántóföldi növénytermesztés dominanciáján, és alternatív irányok felé nyitni. Az általunk megkérdezett szakember ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem tartja reálisnak a szántóföldi ágazat háttérbe szorítását.

Mi ehhez értünk, erre vagyunk berendezkedve. Magyarországot kiváló minőségű talajok és viszonylag kedvező éghajlati adottságok jellemzik, amelyek alkalmassá teszik gabonafélék és egyéb szántóföldi növények termesztésére. A mezőgazdasági infrastruktúra, géppark, szaktudás és feldolgozóipar is jellemzően erre az ágazatra épült ki. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és a piaci viszonyok miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani például az öntözés fejlesztésére, kimagaslóan fontos a szakemberek képzése, a szaktudás aktualizálása. Sajnos a szakmai napok látogatottsága is egyre gyengébb, holott sok új ötletet, technológiai újítást tanulhatunk az előadóktól és egymástól

- hangoztatta.

Te is észrevetted, hogy szinte teljesen eltűnt ez a madár az országból?

Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.

A klímaváltozás árnyékában

A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek a termelésben. Változik a csapadékeloszlás, egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, és fokozatosan átalakul a gyomnövények, kártevők és kórokozók spektruma is. Ebben a kihívásokkal teli helyzetben a korszerű vetőmag válik a gazdálkodók egyik legfontosabb eszközévé. Az innovációk és a fejlesztések is elengedhetetlenek lettek a mezőgazdaságban. Sík Imre kiemelte: az RAGT célja, olyan hibridek előállítása, amelyek ellenállóbbak, jobban alkalmazkodnak a változó körülményekhez és nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek.

A napraforgó példáján keresztül jól érzékelhető a fejlődés: míg 15-20 éve még nem volt ritka, hogy egy-egy csapadékos nyár tönkretette az állományt, ma már ilyen nem történhet meg: köszönhetően az innovatív fejlesztéseknek, egy ellenálló, toleráns fajta vagy hibrid választása segíthet a betegségek visszaszorításában és egy esetleges gombás fertőzés nem pusztítja el a teljes állományt. A folyamatos fejlesztés és az új genetikai megoldások tehát nem pusztán marketingeszközök, hanem konkrét válaszok a gazdák mindennapi problémáira.

Rengeteg ilyen élelmiszer van itthon, mégsem esszük: miért nem kell senkinek?

Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.

Öntözés - lehetőség vagy zsákutca?

Az öntözés kulcsfontosságú a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságának és fenntarthatóságának megőrzéséhez, különösen a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az öntözési rendszerek fejlesztése ma már stratégiai kérdés a mezőgazdaságban.

A jelenlegi öntözési rendszerek fenntartása komoly költségekkel jár, ráadásul az uniós környezetvédelmi előírások és a klímaváltozás miatti vízkorlátozások tovább nehezíthetik a helyzetet. Éppen ezért stratégiánkat olyan vetőmaghibridek fejlesztésére összpontosítottuk, amelyek öntözés nélkül is képesek tolerálni a stresszes, száraz körülményeket. 

Végezetül a szakember beszélt arról is, hogy a sok probléma ellenére a vállalat az idei évre mérsékelt, de stabil növekedést vár - különösen a kalászosok terén. A szója területe ugyan csökkenni fog, de hosszú távon változatlanul kulcsszereplő lehet a hazai termelésben is. A cég célja, hogy új technológiákkal és innovatív genetikai háttérrel támogassa a termelőket, miközben reagál az agrárium strukturális és környezeti kihívásaira.