Az orosz-ukrán háború kezdete óta az egyik, ha nem a legnagyobb kihívást a gazdák számára az értékesíthetőség jelenti. Tartós kihívásnak minősül most már az a probléma, hogy az EU területére keletről beérkező gabona egyre inkább rátelepszik a hazai gabona célpiacára. Kukoricából és alacsonyabb minőségű búzából keleten sokat termelnek, olcsóbban, kevésbé szigorúan szabályozott körülmények között. A tengeri logisztika pedig egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi számukra a termés célba juttatását.

A második fő nehézség, amellyel napjainkban a növénytermesztőknek meg kell küzdenie, az a jövedelmezőség. Kihívás olyan növényt termeszteni, amely tartósan, stabilabb jövedelmet ígér – fogalmazott az Agrárszektornak Bene Zoltán. Hozzátette: 2022-ben az aszály szólt közbe, ekkor a kukorica és a napraforgó jövedelemtermelő képessége is jelentős csorbát szenvedett.

Tavaly a megemelkedett input árak és a lefeleződött terményárak okozta következményként nem tudtunk értelmezhető jövedelmet elérni sem a kukoricával, sem pedig a napraforgóval.

A harmadik jelentősebb nehézség pedig az egyre fokozódó, egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodó képesség javítása. A szakértő szerint az említett három fő tényező az, ami ma befolyásolja a termelők döntéseit. A termelők érthető módon, egy értékesíthetőbb, stabilabb jövedelmet ígérő és időjárásállóbb növényt szeretnének vetni - vélekedett a szakember.

Ki-ki vet, de ki arat?

Sokan még mindig nem hiszik el, de a korszakváltás elérte a szántóföldi növénytermesztést is.

Miben van a jövő?

Bene Zoltán véleménye szerint a három fő nehézség kiküszöbölésére a szója megoldást jelenthet.

Több mint egy évtizede nagy szenvedéllyel nagy erőfeszítéssel azon tevékenykedünk, hogy tartósan emelkedjen a szójavetés Magyarországon

-fogalmazott a szakember. Az Európai Unióban több mint 30 millió tonna szójababra van szükség. A szója nem, vagy csak rendkívül nehezen helyettesíthető növény a takarmányiparban. Körülbelül 3 millió tonna szóját állítunk elő az Európai Unió területén, de ennek több mint a tízszeresére van szükség, tehát a kereslet, a megtermelt mennyiséghez képest szinte korlátlannak tűnik. Ebből kifolyólag Európán belül nem kell túltermeléstől tartani – tette hozzá.

Egy amerikai tanulmány szerint a szója hőtűrő képessége magasabban helyezkedik el 5 fokkal, mint a napraforgó és a kukorica esetében.

Ez a káros hőmérsékleti küszöbértékben jelentkező előnye, fókuszba helyezheti a szóját, hiszen a klímaváltozás okozta melegedés, a forró időjárás napjainkban már jelentős károkat okoz a növénytermesztésben. 2022-ben, az aszály történelmi károkat okozott, de a szójatermesztők az országos átlagot tekintve még így is nyereséggel számolhattak a Karintia Kft. becslései alapján.

Zuhan a termelők száma idehaza és Európában is

Hét éve még 222 ezer fő dolgozott valamilyen mezőgazdasági területen, 2022-ben ez a szám már csak 200 ezer embert számlált.

200 ezer forint tiszta hasznot tudtak realizálni a szójatermesztők, de sajnos ez nem mondható el sem a kukorica-, sem pedig a napraforgó termelők esetében

-fogalmazott az Agrárszektornak a szakember. Hozzátette, hogy ez a két év kellő bizalmat alapozott meg  a szójatermesztők számára és az országos szója szakmai rendezvények kiemelkedő látogatottságai láttán bizakodóak abban, hogy 2025-ben még tovább emelkedhet a szója térhódítása Magyarországon. Azt, hogy az idei évben a tavaszi vetésű növények körében pontosan milyen és mekkora károkat okozott az aszály, még pontos értékekkel nem lehet alátámasztani, hiszen még zajlanak a betakarítások.

Hogyan tovább?

A növénytermesztőknek a lehető leggyorsabban és a lehető leghatékonyabban szükséges alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez– fogalmazott a Karintia Kft. cégvezetője. Hozzátette: az alkalmazkodás egyik lehetősége a szója termesztésében kereshető. Egy új növényt megtanulni alázattal és elszántsággal jár együtt, de segítséget jelentenek az országos szakmai rendezvények, melyeken a termesztéstechnológiai és terménypiaci ismeretek birtokában megalapozottabb döntéseket tudnak hozni a szója iránt érdeklődő gazdálkodók.

Ezt most kell meglépniük a magyar gazdáknak, különben késő lesz

A vártnál lassabb, de határozott pozitív fordulat látszik a magyar élelmiszer-gazdaságban.

Soha nem volt még ilyen fontos és soha nem volt még ekkora tétje a naprakész információ áramlásnak. A tudatlanság rendkívül drágává vált. A lehető leghatékonyabban kell alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez, viszont nem szabad, hogy ad hoc döntések mentén alakítsák a jövőjüket a gazdák. Keressük a kiutat és ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjunk hozni, a lehető legszélesebb körből kell megszerezni az információkat.

Az idén december 4-5-én megrendezésre kerülő Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciája az egyik alkalmas hely arra, hogy találkozzunk, osszuk meg a véleményeket, az ágazat legkülönbözőbb szereplői keressék és találják meg a lehető legjárhatóbb kiutat ebből a nehéz helyzetből – fogalmazott az Agrárszektornak Bene Zoltán.