Az Environmental Research Letters folyóiratban publikált kutatás szerint a klímaváltozás gazdasági következményei jóval drámaibbak lehetnek a korábbi becsléseknél. A tanulmány készítői az egyik legnépszerűbb gazdasági modellt bővítették ki éghajlati előrejelzésekkel, hogy pontosabban felmérjék a szélsőséges időjárási események hatását a globális ellátási láncokra. Az eredmények megdöbbentőek: 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén az átlagember 40 százalékkal lehet szegényebb, ami közel négyszerese a korábbi becsléseknek. Még ha sikerülne is a felmelegedést 2 Celsius-fokra korlátozni, az egy főre jutó globális GDP akkor is 16 százalékkal csökkenne, szemben a korábban becsült 1,4 százalékkal.

A korábbi modellek nem tükrözik pontosan a valóságot, de az eredmények így is sokkoltak minket. Azt találtuk, hogy 4 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén az átlagember világszerte 40 százalékkal szegényebb lesz, ami egy brutális veszteség. És itt nem csak a pénzről van szó; sokan elveszíthetik a megélhetésüket, a biztonságérzetüket és a jövőjüket. A legtöbb gazdasági modell arra épül, mintha a világ egy stabil, kiszámítható rendszer lenne. Csakhogy a klímaváltozás nem lineáris, hanem egy láncreakcióhoz hasonlít. Például, ha egy áradás miatt megáll egy fontos kikötő Délkelet-Ázsiában, az kihatással lehet egy német autógyárra vagy az európai élelmiszerláncra is. Ez az a 'dominóhatás', amit a globális gazdaságban eddig nem kezeltek megfelelően

- magyarázta Dr. Timothy Neal, a New South Wales-i Egyetem Klímakockázati és Válaszintézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok szerint a globális hőmérséklet várhatóan 2,1 Celsius-fokkal fog emelkedni még akkor is, ha az országok teljesítik éghajlati céljaikat. Ez a szint már túlmutat azon a ponton, ahol az alkalmazkodás önmagában elegendő lenne. Négy fokos felmelegedésnél már nem csupán a gazdálkodási módszerek átalakításáról van szó, hanem arról, hogy egyáltalán fenntarthatók-e jelenlegi gazdasági rendszereink.

A tanulmány rámutat, hogy a globálisan összekapcsolt gazdaságban nincs tökéletesen védett ország. Az ellátási láncok sérülékenysége miatt egy távoli régióban bekövetkező katasztrófa is éreztetheti hatását Európában. Például ha egy afrikai országban leáll a kakaóexport, az kihathat egy svájci csokoládégyárra, vagy ha Kanada erdőtüzek miatt nem tud fát szállítani, az befolyásolhatja az európai építőipart.

A modern gazdaságok összefonódása miatt egyetlen kiesés is globális következményekkel járhat. A termelési folyamatok több országon átívelnek, és ha bárhol megszakad a lánc, az az egész rendszerre kihat. A klímaváltozás valódi veszélye nem az átlaghőmérséklet emelkedésében, hanem a szélsőséges időjárási események gyakoriságában és intenzitásában rejlik. A korábbi integrált értékelési modellek (IAM) feltételezték, hogy ha egy térségben ellehetetlenül a termelés, azt a világ más részein kompenzálni lehet. Frank Jotzo professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem klímapolitika szakértője szerint ez a feltételezés téves:

A gazdasági és környezeti rendszerek sokkal összetettebbek és sérülékenyebbek, mint amit a régi modellek feltételeztek.

Magyarország különösen veszélyeztetett a klímaváltozás hatásaival szemben. A Green Policy Center 2023-as jelentése szerint az elmúlt 30 évben a nyári hőhullámok idején 12-52 százalékkal nőtt a napi többlethalálozás. 2022 nyarán rekordméretű, 1,45 millió hektárnyi területen jelentettek aszálykárt, miközben a talajvízszint drasztikusan csökken, az Alföld egyes részein 6-7 méteres süllyedés is mérhető.

Hazánkban egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események: szupercellák, jégesők, erős széllökések és vegetációs tüzek veszélyeztetik az infrastruktúrát és a mezőgazdaságot. A vízgazdálkodás problémái, a Balaton alacsony vízállása, a Duna-Tisza közi Homokhátság kiszáradása és az illegális mezőgazdasági kutak (becslések szerint 150 ezer) súlyosan fenyegetik az ország vízbiztonságát.

A jelentés szerint a magyar egészségügyi rendszer különösen sebezhető a hőhullámokkal, új betegségekkel és allergénekkel szemben, miközben a kórházi épületek klímareziliensé tétele sürgető, de még hiányos feladat. A klímaváltozás hatására a lucfenyő- és bükkállományok eltűnhetnek, inváziós fajok terjednek, és az őshonos ökoszisztémák akár 80 százalékát is veszély fenyegeti.