Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre hosszabb hőhullámokra és egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben - mondta az InfoRádióban Kovács Erik a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Hozzátette: ha nem következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön. A jelenlegi átlaghőmérséklet a Földön nagyságrendileg másfél Celsius fokkal több, mint az az érték, amelyet az iparosodás elött jegyzetek fel, és egy fokkal magasabb az 1991 és 2020 között mért étrék átlagánál. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény alapján az elmúlt években mérsékelni kellett volna a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban már idén elértük.
Kovács Erik hozzátette: az aktuális globális átlaghőmérséklet már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekord meleg értékeket mutat, amivel az elmúlt 120-130 év összes csúcsa megdőlt. Ez azt jelenti, hogy 2023 júliusától 2024 júniusáig minden egyes hónapban másfél fokkal vagy még többel volt magasabb a havi globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Tavaly egyszer, idén pedig kétszer volt már példa arra, hogy globálisan átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést.
- vélekedett a szakértő. 2025-re a legfrissebb szezonális, modellezett előrejelzések szerint az ideinél is szárazabb év lehet a Kárpát-medencében. A kutató szerint ez egy dinamikus folyamat következménye, mert ebben a térségben megfigyelhető, hogy két-három nedvesebb év után ugyanannyi száraz időszak következik. Ha hosszabb távon nem következik be kedvező változás a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid globális kibocsátását illetően, akkor az évszázad második felére nem lehet tartani a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, sőt akár 3,8-4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket - figyelmeztetett a szakértő. Hozzátette: a globális átlagnak a két-két és félszerese a hőmérséklet gyorsulása, ezért a Kárpát-medencében és azon belül Magyarországon is jelentősen megemelkedhet a hőmérséklet.
Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátást a következő évtizedekben, akkor a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5-6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet
- mondta Kovács Erik. A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható. A következő évtizedekben hosszabb, és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani, ami azt jelenti, hogy az Alföldön akár 45-47 fokot is elérheti majd a hőmérséklet. A szakértő véleménye szerint egyre szárazabbak és forróbbak lesznek a nyarak hazánkban és arra is kell számítani, hogy komolyabb, erőteljesebb zivatarok is előfordulnak majd, sőt a hőzivatarokkal is számolnunk kell.