A napi hőingás alakulását elemeztük, és ennek kapcsán kitértünk a maximum, illetve minimum hőmérsékletek részletesebb elemzésére is. Ebből állapítottuk meg, hogy az elmúlt ötven évben kis mértékű növekedés látszik a napi hőingásban, mivel emelkedtek a maximum hőmérsékletek. Viszont a jövőre vonatkozó klímamodellek már azt mutatják, hogy egyformán emelkedik a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklete értéke

- magyarázta az ELTE kutatója.

Különleges élőlény terjed a Kis-Balatonban: durva, mit csinál a tóban

A horgászok számára nehézséget jelent, a természetvédelmi szakemberek azonban örülnek a jelenségnek.

A szakember kiemelte, hogy a jelenség nyáron válik különösen problémássá, amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, ami jelentősen megnehezíti a pihenést és komoly terhet ró az emberi szervezetre.

A kutatók tanulmányukban három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel a jövőre vonatkozóan. Az optimista verzió szerint, ha azonnal csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor nem várható további emelkedés a nyári hőmérsékleti maximumokban. A közepes forgatókönyv alapján, amennyiben a kibocsátás a 21. század közepén tetőzik, Magyarországon a legmelegebb nyári napokon további egy-másfél fokos hőmérséklet-emelkedés várható. A pesszimista szcenárió szerint, ha egyáltalán nem csökken az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátása, a század végére a legforróbb napok akár négy fokkal is melegebbek lehetnek a jelenleginél.

Ijesztő jövőre figyelmezteti a magyarokat a szakember: erre készülhetünk

Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a napi hőingás mértéke évszakonként változik. Nyáron 10-13 fokos különbség is lehet a napi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet között, míg télen ez az érték átlagosan legfeljebb 6 fok.

A kutatók szerint azonban még ez a kisebb téli hőingadozás is megviselheti az emberi szervezetet, emellett a mezőgazdaságban károkat okozhat, és jelentős ökológiai hatásokkal járhat.