Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetség társelnöke szerint az elmúlt tíz évben óriási szemléletváltás történt és ma már nem szégyen, hanem elvárás, hogy egy család tudatosan készüljön a gazdaság jövőjére. Weisz emlékeztetett: az agrárium szereplői sokáig mosolyogtak azon, amikor a szakirodalom családi alkotmányról és tudatos átadási struktúrákról beszélt, de mára teljesen megváltozott a helyzet.
Ez a téma ma már az agrár-közélet része. Nem tabutéma többé, hanem olyan kérdés, amire minden családi gazdaság válaszokat keres.
A gazdálkodók felismerik, hogy egy gazdaság nem csak gépekből és hektárokból áll, hanem generációk tudásából és döntéseiből, amelyeket át kell örökíteni. A szakember hangsúlyozta, a generációváltásnak van egy személyes, emberi oldala, és egy jogi-adminisztratív része, a mostani program pedig végre mindkettőhöz eszközöket kínál. Szerinte óriási társadalmi siker, hogy a gazdák nem csak érdeklődést mutattak, hanem rekord számban pályáztak is.
Huber Balázs, a Magyar Államkincstár igazgatója szerint az idei gazdaságátadási felhívásra érkezett reakciók azt mutatják, hogy Magyarországon ma soha nem látott igény van a generációváltásra. A szakember elmondta, hogy a számok önmagukért beszélnek.
1730 gazdaságátadási kérelem érkezett be. Ez óriási érdeklődést és hatalmas igényt jelez.
A Kincstár igazgatója kiemelte, hogy a rendszer ezt a szintű aktivitást korábban nem tapasztalta. A program túligénylése annak bizonyítéka, hogy a gazdák számára most vált valós, kézzelfogható lehetőséggé a gazdaságátadás. Hozzátette, a forrás nem lesz akadály. A minisztérium jelezte, hogy minden formailag megfelelő pályázót támogatni tudnak.
Huber Balázs szerint az intézményrendszer is úgy készült, hogy az átadás-átvétel ne csak jogi aktus legyen, hanem egy szakmailag is jól előkészített folyamat. A Kincstár decemberig minden érintettnek automatikusan kiküldi az adatigazolást, hogy ne hibázzanak a gazdák a szerződéskötésnél.
A vállalati oldalt képviselő Horváth Szabolcs, az Y-cégcsoport tulajdonosa arról beszélt, hogy a gazdaságátadás Magyarországon ma még nem egy megtervezett folyamat, hanem sokszor kényszerű, hirtelen döntés eredménye. Pedig a tét hatalmas, a következő 5–10 évben a családi vállalkozások harmada elérkezik ahhoz a ponthoz, ahol elkerülhetetlen az utódlás kérdése.
A generációváltás eddig nem folyamat volt, hanem egy ad hoc esemény. Ezen kell változnunk.
Horváth szerint bár a pályázat pénzügyi ösztönzést ad, a sikerhez rengeteg előkészítő munka kellene: vagyonleltár, döntési struktúrák, felelősségi körök, stratégiai időtávok. Ezeket a legtöbb család nem tisztázza, ezért gyakoriak a konfliktusok és a félreértések. Hozzátette, a fiatalok motiválása is kulcskérdés. Sok tehetséges, ambiciózus átvevő bizonytalan a jövőt illetően, mert a termékpályák kiszámíthatósága és a jövedelmezőség sokszor kérdéses. Enélkül pedig nehéz olyan döntést hozni, amely az egész életüket meghatározza.
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint a generációváltással kapcsolatos problémák túlnyomó része nem adminisztratív vagy pénzügyi természetű. A valódi akadályok emberiek.
Tízből kilenc esetben az átadás érzelmi kérdés. Kié legyen a gazdaság? Hogyan osszuk el? Ki maradjon benne? Ezekre nincs egyszerű szabály.
A MAGOSZ főtitkára elmondta: a jogszabályi kereteket tudatosan alakították olyanra, hogy minél több családnak segítsenek. A legfontosabb döntési pont az volt, hogy csak családon belüli átadás támogatható, ugyanis másként fennállt volna a bújtatott földértékesítések veszélye, ami szembe menne a földforgalmi szabályokkal. Hozzátette, hogy év közben sikerült kitolni úgy a támogatási összeget, hogy minden pályázatnak esélye legyen elnyerni a támogatást. Cseh Tibor szerint társadalmi szempontból ez volt a helyes irány, hiszen így a gazdaságátadás ma már valóban tömegesen hozzáférhető lehetőség, nem csak a legnagyobb gazdaságok kiváltsága.
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a pályázat valóban egyszerű, átlátható és rugalmas, a problémák nagy része mégis az előkészítési szakaszban jelentkezik. A gazdáknak sokszor nincs teljes listájuk a földjeikről, gépeikről, szerződéseikről vagy akár támogatási jogviszonyaikról. A szakértők szerint azonban a program már most is sokat segített abban, hogy a családok elkezdjenek rendszerezni, tervezni és dokumentálni, ami hosszú távon a teljes ágazatot erősíti.
