A globális tengerszint 1993 és 2022 között mintegy 90 milliméterrel nőtt, ami átlagosan évi 3,3 milliméteres emelkedést jelent. Ezt a folyamatot alapvetően két tényező hajtja. Az egyik a melegedő tengervíz hőtágulása, mivel az óceánok nyelik el a földi éghajlati rendszerben felhalmozódott többlethő mintegy 90 százalékát. A másik, egyben hangsúlyosabb ok a sarki és hegyvidéki jégtakarók olvadása. A kutatás szerint a vizsgált három évtizedben a tengerszint-emelkedés körülbelül 60 százalékát a vízbe jutó extra édesvíz okozta. Ennek több mint 80 százaléka a szárazföldi gleccserekből és jégmezőkből származott.
Ijesztő állapot felé halad a Föld: sokmillió éve nem volt olyan, ami jöhet
Az adatokból kiderült, hogy 2005 óta egyértelműen az óceánok víztömegének növekedése a fő hajtóerő. Ennek hátterében elsősorban a grönlandi jégtakaró gyorsuló olvadása áll. A folyamat intenzitását jól mutatja, hogy míg a teljes harminc évet nézve az átlagos emelkedés évi 3,3 milliméter volt, addig 2003 és 2022 között ez a tempó már évi 3,6 milliméterre gyorsult.
Ezt az átfogó képet a kutatócsoport a műholdas lézeres távolságmérés és egy speciális műholdas gravimetriai rendszer adatainak ötvözésével alkotta meg. Korábban a tengerszint változásának becslése főként a felszín műholdas magasságmérésén alapult, a lézeres módszert pedig technikai korlátok miatt nehéz volt bevonni a vizsgálatokba. A tudósoknak azonban sikerült kifejleszteniük egy olyan új modellezési eljárást, amely kiküszöbölte ezeket az akadályokat. Így minden eddiginél pontosabban tudták rekonstruálni az óceánok víztömegének változásait.
Ijesztő jelentés érkezett a magyarok egyik kedvenc tengerpartjáról
A kutatás egyik vezetője, Csen Csien-li professzor rámutatott, hogy a szárazföldi jégtakarók eltűnése kulcsszerepet játszik a folyamatban. Az új adatok elengedhetetlenek a jövőbeli éghajlati modellek finomításához és a klímaváltozás hatásainak előrejelzéséhez. A felmelegedés fokozódásával ugyanis a tengerszint emelkedésének további gyorsulására kell számítani. Egy közepes kibocsátási forgatókönyvvel számolva 2100-ra a vízszint növekedése földrajzi elhelyezkedéstől függően akár az 50-80 centimétert is elérheti.
