Mi a véleménye az új földtörvény-tervezetről azon túl, hogy nyilvánvalóan politikai húzásról van szó?

A fő politikai hamisság az új magyar földtörvény-tervezetben, hogy a spekulációt törvénnyel és intézményhálózat felállításával akarják visszaszorítani, amiben erősen benne van a korrupció lehetősége. Állami hivatalnokok és a helyben érdekelt gazdák döntik majd el, ki vehet földet, ki nem. Ez út a félfeudális társadalmi berendezkedés felé. A kormány által javasolt korlátokra sehol sincs példa Európában. A földtulajdon kérdése ugyanis az EU-ban jellemzően nem tartozik a mezőgazdaság kérdésköréhez. A Közös Agrárpolitikának kizárólag a földhasználó az alanya, a földtulajdonos kiléte lényegtelen. Tény, hogy a gazdákat mindenütt segítik a földszerzésben, de elsősorban fiskális eszközökkel. A nem kívánatos földspekulációt így próbálják visszaszorítani. Németországban például egy tíz éven belül eladott föld után 25 százalékos értéknövekmény-adót kell fizetni. Franciaországban a birtokpolitikai szempontból nem preferált vevőre megyétől függően 5-17% adásvételi illetéket szabnak ki, miközben a fiatal gazdák földvásárlását csak 0,75%-os illeték terheli. Miért nem ezt teszi a kormány? Javaslom, ha egy családi vállalakozás fiatal gazdája vásárol földet, aki vállalja, hogy hosszú távon gazdálkodik, akkor az illeték legyen nulla. Ha nem fiatal gazda veszi a földet, de a cél még mindig a gazdálkodás, akkor a vevő fizessen mondjuk 5 százalék illetéket. Ha meg valaki kincsképzés, spekuláció céljából vásárol földet és nem azért, hogy gazdálkodjon rajta, akkor legyen a földszerzési illeték akár 50 százalék, vagy még több, ha a kormány annyira fél a spekulánsoktól. Ezzel jobban ki lehetne szűrni a spekulációt, mint a tervezett uram-bátyám bizottságok felállításával.

Miért pont nálunk lett a földkérdés politikai ügy?

Elsősorban a kisgazdák miatt, még a rendszerváltáskor, de 1998-ban a Fidesz elnöke is ráérzett a "magyar föld nem eladó" szlogenben rejlő belpolitikai lehetőségekre. Ő úgy gondolja, hogy a mezőgazdaság elsősorban hagyomány, a vidéki kultúra része és főleg szociális foglalkoztató intézmény. Ha az egyéni gazdák kellően kicsik, tehát életképtelenek, akkor azokat támogatásokkal jól kézben lehet tartani. Miután sokszázezren vannak, a családtagokkal együtt jelentős és stabil szavazóbázist alkotnak a Fidesz számára. A választási eredmények bizonyítják, hogy Orbán Viktor politikai sakkhúzása abszolút bejött. Elnyerték a vidéket, más párt a falun nem rúg labdába. Érthető tehát, hogy a miniszterelnök urat kevésbé érdekli, hogy az új földtörvény miatt összeomolhat a magyar állattenyésztés professzionális része, vagy jelentősen csökkenhet az agrárexport, és akár ezermilliárd forinttal is leértékelődhet e társaságok vagyona. Ő úgy gondolja, hogy az új földtörvénnyel elérhető politikai haszon nagyobb és fontosabb, mint a következményeként jelentkező nemzetgazdasági veszteség. Ez a törvény a 2014-es választásokra kell, hogy akkor lehessen hangoztatni, hogy "mi megvédtük a magyar földet". Hogy aztán mi lesz május 1-e után, az meg mindegy, addigra a választások lezajlottak, és ha utána az unió megint kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk, és módosításokat kér a törvényben, majd lehet mondani, hogy mi mindent megpróbáltunk…

És valóban olyan nagy lenne a földspekuláció Magyarországon?

Nem. Ma egy hektár jó minőségű szántóföldet Magyarországon nem lehet 1 millió forint alatt megvásárolni. Egy hektár föld bérleti díja viszont csak 40- 50 ezer forint, de az állami földek után még ennyit sem kell fizetni. Mindössze tehát 4- 5 százalékos hozama van a földnek, ennél a sima állampapírt is 2-3százalékkal többet hoz. Igaz ugyan, hogy a kárpótlási jegyeket fillérekért felvásárló befektetők, brókerek, ügyvédek néhány tízezer forintért jutottak termőföldhöz és az így szerzett földek esetében a hozam óriási , de visszamenőleges hatálya nem lesz a törvénynek. Ők tehát már legális spekuláns tulajdonosok lesznek. 

De új befektetők meg pláne nem fogják a pénzüket földbe tenni, amikor a kormány egy olyan rétegnek akar szerzési kizárólagosságot adni, amelynek nincs pénze. A törvényjavaslat szerint 2014-től csak a földművesek vehetnek majd földet. Más versenyző nem léphet a földpiacon, ami kényelmes monopolpozíciót jelent. Ebből logikusan következik, hogy szép lassan le fog menni a föld ára s még nagyobb lesz a szakadék a hazai és az unió földárak között. 

Nagy veszélyt azonban nem látok, mert ez a szabályozás biztos, hogy nem fog hosszú távon megmaradni, ugyanis teljesen irracionális, akárcsak a jelenleg hatályos földtörvény, amihez hasonló szintén nincs egész Európában. Vagyis az, hogy egy hazai gazdasági társaság nem vásárolhat földet, még akkor sem, ha a társaság tulajdonosa száz százalékban helyben gazdálkodó magyar családi gazda. 

Miért nem nyúlt ehhez senki 1994 óta?

A Fidesz egyértelmű, hogy nem nyúl hozzá egy ilyen törvényhez, az SZDSZ-MSZP kormányok pedig túl gyávák voltak ahhoz, hogy változtassanak rajta, mert úgy érezték, hogy belpolitikai hátrányuk származna belőle. Megtehették volna, mert 50 százalék plusz egy szavazat kellett volna hozzá. Így ez marad egészen 2014 május 1-ig, amikortól is életbe léphet az új szabályozás, aminek a lényege, hogy 2014-től az uniós állampolgárok az új földtörvénnyel nem hozhatók kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenekben a csatlakozási szerződés aláírásakor voltak. 

Az Unió egyébként nem foglalkozik a földtulajdonnal. A KAP-ban ez nem téma. Abban csak a használttal foglalkoznak. Csak a földhasználó kaphat uniós támogatást, és csak a földhasználónak kell olyan feltételeknek megfelelni, amihez támogatási program kapcsolódik. Ebből is látszik, hogy milyen hamis ez a kérdés Magyarországon, mert a földtörvény lényege Európában mindenütt a földhasználati szabályozásban rejlik, a földtulajdonszerzésre való koncentrálás igazi magyar sajátosság. 

Ön összesen hány hektár földön gazdálkodik? Aggódik az új tervezet miatt mint nagyüzemi gazdálkodó? 

A gazdaságunk használatában jelenleg közel 2800 ha szántó van, amelyet jellemzően a környékbeli tulajdonosoktól és a család tagjaitól, barátaitól bérelünk. E bérletek túlnyomó része 2020 után jár le, tehát ebben az évtizedben még nem érintenek bennünket az új földtörvény diszkriminatív passzusai. Addig meg sok víz folyik le még a Dunán….

Azt gondolom, hogy a gazdasági társaságok többsége szintén védve van, illetve lesz ideje a következő 2 évben meghosszabbítani a szerződéseit, és nem fogja őket sem hátrányosan érinteni. Probléma csak azon társaságoknál fog adódni, amelyeknél az államtól bérelik a földet s szerződéseik a következő években járnak le. Ott lesz szelíd és direkt kényszerítés az új feltételek elfogadására. Mi szerencsére kizárólag magántulajdonban lévő földeken gazdálkodunk.

Akkor még sem fog ágazatokat tönkre tenni az, hogy az új földtörvényben korlátozni akarják a birtokméretet, hiszen a következő 2 évben mindenki vásárol még és meghosszabbítja a jelenlegi bérleti szerződéseit a nagy földjeire.

A probléma, mint mondtam csak az állami földeken gazdálkodó társaságoknál lesz. Ugyanis a magyar állattenyésztés legszínvonalasabb része a volt állami gazdaságok utódszervezetinél van. A nagy, tejtermelésre szakosodott gazdaságok legjava állami földeken gazdálkodik. Közülük 25 nagygazdaság, mely részben az első Orbán kormány, részben Medgyessy idején lett privatizálva, hosszú távra védve lesz az új földtörvénytől. Lesz viszont 70-80 nagy tehenészettel rendelkező társaság, ahol az új földtörvény megoldhatatlan nehézségeket fog okozni, főleg a tömegtakarmány-szükséglet biztosítása terén.